A Tisza-tó megvalósulásával, fejlesztésével kapcsolatban az elmúlt évtizedben két lényeges határozat született.

Az Országgyűlés 24/1991.(IV.17.) Határozatában elrendelte a Kiskörei-tározó (Tisza-tó) befejező építési munkáival kapcsolatos vizsgálatát.

A kormány az elkészült vizsgálat alapján hozta meg a harmadik határozatot 2048/1993.(XI.18.) számon. A Kormányhatározat „a hasznosítás átértékeléséről és a fejlesztés fő irányairól szól”. A Kormányhatározatban az aktuálisnak ítélt feladatok hat pontban kerültek meghatározásra.

A Tisza-tavi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás megrendelésére és elfogadó határozata alapján elfogadták „A Kiskörei-tározó (Tisza-tó) Víztereinek és Parjainak Környezethasználati Terve és Szabályzata”.

A Tisza-tó (Kiskörei-tározó) fennmaradásában és üzemeltetésében megfogalmazottakat ítéljük alapvetőnek, ezért a kormányhatározat első két pontot szó szerint idézzük.

A Kormány 2048/1993.(XI.18.) Korm.határozata

A Kiskörei-tározó (Tisza-tó) hasznosításának átértékeléséről
és a fejlesztés javasolt fő irányairól

A Kormány a Kiskörei-tározó (Tisza-tó) hasznosításával és közvetlen térségének fejlesztésével kapcsolatban az alábbi határozatot hozza:

1. A Kiskörei-tározó (Tisza-tó) maximális duzzasztott üzemvízszintjét a jelenlegi 89,25 m országos szinten kell megtartani.

2. A tározó vízbázist teremtő alapfunkciójának megtartása az öntözővíz-igények mindenkori kielégítése mellett, a hasznosítási módok között a természetvédelem, az üdülés és az idegenforgalom prioritást élvez. Az élővilág, a táj terhelhetőségének figyelembevételével a tározó déli része (Abádszalóki-medence), és az árvízvédelmi töltések melletti vízparti sávok elsőrendűen az üdülés, a középső része (Sarudi- és a Poroszlói-medence) az ökoturizmus és természetvédelem, míg a felső része (Tiszavalki-medence) a természetvédelem érdekeit kell hogy szolgálja.

A határozat további pontjaiban a kormány szervezeti kérdésekkel és az önkormányzatok Tisza-tóval kapcsolatos feladataival foglalkozik.