A Tisza-tó környezetállapota
 
|
Talajvédelem A Tisza-tó Magyarország alföldi területének középpontjától északra, a Tisza 403,2-437,0 folyamkilométerei közötti szakaszán valósult meg. Területe 127 km2. Elsődleges funkciója az aszályos mezőgazdasági területek öntözővízzel történő ellátása. Az aszályosság is azt bizonyítja, hogy a napsütéses órák száma magas, ami jól szolgálja az üdülni vágyó emberek igényeit. A Tisza-tavat intenzív és félintenzív művelésű mezőgazdasági területek határolják, így időszakos veszélyforrást a rendszeres növényvédelemhez használt permetező berendezések jelenthetnek. Jelentősnek ítélt ipari létesítmény 25-30 km-es körzeten belül nincs, így ipari szennyezésből származó környezeti károkról nincs tudomásunk. A tiszafüredi iparterületen a 90-es évek végéig jelentős ipari tevékenység folyt, napjainkra azonban ezek az ipari vállalatok utódszervezet nélkül szűntek meg. Az esetlegesen visszahagyott környezeti szennyezések felmérése jelenleg is tart. A Tisza-tó körüli levegőminőség jó. Az aszályos nyári időszakban az árvízvédelmi töltések és földutak mentén időszakos porszennyezés előfordulhat. Tiszaőrs, Tiszaörvény, Tiszaszőlős, Nagyiván és Kócsújfalu települések területén az ülepedő por mennyiségét mérő mérőhálózati pontok találhatók. A hálózatot korábban üzemeltető ÁNTSZ határérték feletti porterhelést nem tapasztalt. 2002. február 1-től a hálózat üzemeltetője a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség. A tó körüli településeken a szerény ipari tevékenység következtében csak a szolgáltató szférában keletkezik veszélyes hulladék. A gépjárműjavítókból származó olajféleségeket, a vállalkozások festékes göngyölegeit, továbbá az egészségügyi szolgáltatások veszélyes hulladékait minden településen szakszerűen gyűjtik, továbbá ezeknek a hulladékoknak a szakszerű elszállítása is biztosított. Kommunális hulladékok gyűjtése A Tisza-tó melletti települések csaknem mindegyikében van szervezett kommunális hulladékgyűjtés. A települési hulladékot a lerakóhelyekre szállítják. A hulladéklerakók letakarása helyenként késik, így a közvetlen környezetük állapota elmarad az elvárhatótól. A 22/2001.(X.10.) KöM rendelet alapján ezeket a lerakókat a kezelő önkormányzatoknak felül kell vizsgáltatni. A felülvizsgálat alapján a környezetvédelmi hatóság fog dönteni ezeknek a lerakóknak a sorsáról (felszámolás, rekultiváció, stb.). A Tisza-tavi Önkormányzatok „ISPA” pályázat keretében Tiszafüred térségében egy regionális hulladéklerakó és feldolgozó helyet kívánnak létesíteni. A pályázat kiértékelésének első fázisában az Európai Unió Brüsszeli képviselői támogatták a térségi elképzeléseket, így belátható időn belül 2004-2005-re megoldódni látszik a Tisza-tó melletti települések kommunális hulladékainak kezelése és feldolgozása. A Tisza-tó vízminőségét három szervezet ellenőrzi rendszeresen. A területileg illetékes Megyei Tisztiorvosi Szolgálat Intézményei a strandok bakteorológiai vizsgálatát, a Vízügyi Igazgatóság az üzemirányításhoz szükséges vizsgálatokat, a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség a tározó öt, úgynevezett törzshálózati mintavételi helyén az MSZ 12749 számú szabványban előírtak szerinti vízminőségi vizsgálatokat végzi el. Az érintett laboratóriumok akkreditáltak, így hiteles vizsgálati eredmények alapján reális kép alakítható ki a Tisza-tó vízminőségi helyzetéről. A Tisza-tó öt víztérre osztható: az Abádszalóki-öbölre, a Sarudi, Poroszlói, Tiszavalki medencékre és a Tiszai víztérre. Az egyes vízterek öblítőcsatornákon keresztül kapcsolódnak a Tiszához. Az öblítőcsatornákon épült műtárgyak zárásával az egyes vízterek függetleníthetők a Tiszától. Amíg a Tisza folyóban a vízminőség a felső vízgyűjtőkről lefolyó vizek minőségétől függ, addig a Tisza-tó egyes víztereiben a helyi adottságok és a terhelések (vízmélység, strandok terhelhetősége, hullámzás, stb.) alakítják az aktuális vízminőséget. |