Az előzetes környezeti tanulmány teljes szövege megtekinthető a Közép Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség honlapján: www.kotiktvf.kvvm.hu/

 

(Csak a hatósági eljáráshoz használható! Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (OKTVF) tulajdona!

A közölt adatok, kiértékelések jogszabályok által védettek, hatósági, szakhatósági munka segítése mellett a tájékoztatást szolgálják.

Az adatok más dokumentumban, tervben történő felhasználása a tervezők, és adatbirtokosok engedélyével történhet.)

 

Közép Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

 ÖKO Rt.   2004. április

 

 

 

„Meg vót már teremtve az egísz világ, megvótak a hegyek, a vőgyek, a kisebb, nagyobb folyók, csak még a Tisza állot az Úr zsámolyánál.

- Hát tevéled mit csináljak, szegíny fejeddel? – mondja az Úristen.

- Csak bízd rám, Atyám, - mongya Jézus, - majd eligazítom én!

Avval Jézus elévett egy aranyos ekét, elibe fogott egy szamarat, oszt mondta a Tiszának, hogy mennyen mindenütt után a barázdába. Azután nekivetette az ekét a fődnek, szántotta a folyónak az ágyát. Az pedig mindenütt ment a nyomába szorgalmasan, ahogy megbeszíltik. Hanem szerteszíjjel igen sok cötkíny, kóró, bogáncs vót, amit a szamár nagyon szeretett, meg éhes is vót, egyikhez is hozzákapott, a másokhoz is, nem haladt egyenesen, hanem ide-oda rángatta az ekét. Ezír olyan girbe-gurba, csivirgős-csavargós a Tisza folyása!”

 

 

 

 

BIVALY-TÓI

ÁRVÍZVÉDELMI TÖLTÉS-SZAKASZ TERVEZETT ÁTHELYEZÉSÉNEK

ELŐZETES KÖRNYEZETI TANULMÁNYA

 

Közérthető összefoglaló

 

 

Budapest, 2004. május

 

 

 

TARTALOMJEGYZÉK

 

 

Bevezetés. 3

1.     A környezeti hatásvizsgálat és a tervezett beavatkozás. 4

2.     A vizsgált tevékenység bemutatása. 6

3.     A kontrollkörnyezet és A hatásfolyamatok feltárása. 11

4.     A hatótényezők és hatásfolyamatok. 11

5.     A környezeti hatások összefoglaló értékelése. 18

6.     Javaslatok. 21

 

Bevezetés

 

Az 1998-2002 közötti időszakban - egy viszonylag szárazabb évtized után - egymást követték a rendkívüli árvizek, amelyek több szelvényben évente újraírták a maximális vízszintek magasságát. 1998. november és 2001. márciusa között, alig 28 hónap alatt négy, egyes jellemzőiben joggal rendkívülinek minősíthető árhullám vonult le a Tisza völgyében. A magas tiszai árvizek jelentős belvízi elöntésekkel és a kisvízfolyások rendkívüli árvizeinek sorozatával párosultak.

 

2001 márciusában, amikor a jobbparti töltés Tarpa és Tivadar között átszakadt a beregi öblözet szinte minden településéről ki kellett a lakosságot menteni. A sorozatos tiszai árvizek rámutattak arra, hogy árvízvédelmi rendszerünk nem rendelkezik a kor elvárásának megfelelő tartalékokkal, miközben az árvízcsúcsok ugrásszerű emelkedése megkérdőjelezi a jelenleg érvényben lévő árvízi biztonságra történő kiépítés mértékét. A probléma megoldására indult meg az a tervezési folyamat, melynek eredménye a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (továbbiakban VTT) elnevezésű program, mely első ütemének részét képezi a Bivaly-tói töltésáthelyezés is.

 

A természeti rendszer felborulását, a meteorológiai viszonyok megváltozását természeti csapások sorozataként (árvíz, aszály, belvíz, szikesedés, éghajlati szélsőségek) érzékeljük, holott csak arról van szó, hogy a természet leigázására irányuló beavatkozásaink figyelmen kívül hagyták a folyó rendszerműködését. A VTT beavatkozásai ezért a Tisza-völgy komplex vízgazdálkodási problémáinak kezelésére irányul, és a vizekkel kapcsolatos fő célja nem a víz elvezetése, hanem az egyenletesebben eloszló vízjárás elősegítése. A VTT fő céljai a következők:

*       az árvízvédelem tervezése és működtetése a természeti rendszerek fejlesztésével és megőrzésével összehangoltan történjen;

*       az emberek és javak védelme az árvizekkel szemben, miközben a Tisza, mellékfolyói és árterületeik ökológiai fejlesztése is megvalósul;

*       a tiszai Alföld tekintetében új lehetőségeket biztosítása a vidékfejlesztés számára.

 

A fejlesztés árvízvédelmi szempontból a következő célt tűzte ki: a Tisza mentén az érvényes mértékadó árvízszinthez képest 1,0 m-rel magasabban levonuló jégmentes árvíz szintje legalább 1,0 m-rel csökkenjen, vagyis a mértékadó árvízszinteknél magasabb vízszintek kialakulása a Tiszán ne jöjjön létre. Az 1 m-rel magasabban levonuló árvízszint a tiszai viszonyok között hozzávetőlegesen megfelel a korábbi vízjárásból becsülhető, átlagosan 1000 éves visszatérési idejű vízszintnek.

 

Figyelembe véve a tiszai árvizek viselkedésének sajátosságait, és az árvízvédelmi rendszer adottságait a hullámtéri beavatkozásokat alulról felfelé haladva kell megvalósítani. A Kisköre feletti szakaszon döntően a helyi problémák kiküszöbölése a cél, Kisköre alatt pedig alulról felfelé haladva a víz levonulásának gyorsítása a feladat. A VTT I. ütemében a nagyvízi meder vízszállító képességét szolgáló beavatkozások mellett hat tározó megvalósítását is előirányozták.

 

Az Előzetes Környezeti Tanulmány, melyet az OKTVF (korábban OVF) megbízásából az ÖKO Környezeti, Gazdasági, Technológiai, Kereskedelmi Szolgáltató és Fejlesztési Részvénytársaság (1013. Budapest, Attila út 16.) irányításával és közreműködésével a Debreceni Egyetem Környezetgazdálkodási és Környezetpolitikai Központja készítette a Bivaly-tói árvízvédelmi töltésszakasz áthelyezése során tervezett beavatkozások várható környezeti hatásait tárta fel.

 

1.  A környezeti hatásvizsgálat és a tervezett beavatkozás

"A környezet védelmének általános szabályairól" szóló, 1995 évi LIII. törvény 67. §-a a kedvezőtlen környezeti hatások megelőzése érdekében "a környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységek megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálat” elvégzését írja elő. A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységeket a törvény végrehajtását szabályozó 20/2001 (II. 14.) Kormányrendelet ("A környezeti hatásvizsgálatról") határozza meg az 1. sz. melléklet ”A” és ”B” fejezetében, a környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek listájában.

 

A folyószabályozás tevékenység a „B” fejezet 136. pontja alatt található: „Folyószabályozás vagy folyócsatornázás 3 fkm-től; kanyarátvágás esetén vagy vízbázis védőövezetén, védett természeti területen, természeti területen, érzékeny természeti területen, vagy ökológiai (zöld) folyosón hosszmegkötés nélkül.” A meghatározások szerint a folyószabályozási tevékenység célja a víztömeg, a mindenkori vízhozam kártétel nélküli levonulásának biztosítása. Mivel pedig a Vezseny környéki szakasz hullámterének kiszélesítése és rendbetétele az egyik eszköze a VTT-ben megfogalmazott célok elérésének, e tevékenységet, mint a Tisza szabályozásának egyik eszközét tekinthetjük.

 

A VTT I. ütemében megvalósuló, vizsgált műszaki beavatkozás a nagyvízi meder vízszállító képességének javítását eredményezi, oly módon, hogy a lefolyást akadályozó Vezseny környéki szűk hullámteret bővíti. A 2004-ben a Tisza e szakaszán csak a Bivaly-tói töltés áthelyezését tervezik megvalósítani (lásd 1. ábra).

 

A tervezett tevékenységre vonatkozó környezeti hatásvizsgálati eljárást és így a hatástanulmány elkészítését több speciális vonás jellemzi, mely a tervezett beavatkozások jellemzőiből adódnak. A speciális vonások a következők:

*       A jelen állapot a Tisza menti települések számára kényszerhelyzetet jelent: ez az állapot társadalmi szempontból nem fogadható el, mert a jelen helyzet fennmaradása rendszeres magas árvizekkel, jelentős árvízi veszélyeztetéssel jár. A problémát ezen a területen fokozza Szolnok városának fokozott veszélyeztetettsége.

*       A beavatkozás tehát elkerülhetetlen igény, azonban nem feledkezhetünk el a beavatkozásokkal természetszerűen együttjáró nem kívánatos állapotváltozásokról sem. A környezeti hatásvizsgálat alapvető célja ezért, hogy a lehető legkisebb problémával járó megoldások valósulhassanak meg.

*       A Bivaly tói töltésáthelyezés tervezett tevékenységek környezeti hatásai legnagyobb része az építési fázishoz kötődik, a működés lényege a célként megjelenő jobb lefolyási viszonyokban jelenik meg. Tehát a KHV szempontjából az építés a döntő fázis. A működés legfontosabb kérdését a megváltozott területhasználatok jelentik, de ez a kérdés is inkább a változtatás tényéhez kötődik.

*       Szintén eltér a megszokott hatásvizsgálati metodikától, hogy a felhagyással sincs értelme foglalkozni, hiszen egyrészt a beavatkozások adta javított állapotra mindig szükség lesz, másrészt a vizsgált tevékenységekhez eleve nem lehet felhagyási lépéseket kötni.

*       A jelen tanulmány keretében vizsgált tevékenységek olyanok, hogy az elfogadhatóság szinte teljes mértékben területhasználati (mezőgazdasági, erdészeti) és természetvédelmi kérdés.

*        

1. ábra   Bivaly tói tervezett árvízvédelmi töltés áthelyezésének helyszínrajza

 

 

2.  A vizsgált tevékenység bemutatása

2.1. A tiszai nagyvízi meder vízszállító képességének javítására az I. ütemben, 2004 – 2007 között tervezett beavatkozások

A 2003-ban elkészült, a VTT egészére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány keretében a tervezők megvizsgálták és megállapították, hogy melyek a célok eléréséhez lehetséges és szükséges beavatkozások. A beavatkozásokat két ütemben javasolták megvalósítani. A beavatkozások sorrendjét és ütemezését a hatékonyság és a költségek figyelembevételével határozták meg. Az I. ütem 2004-2007 közötti időszakot foglalja magában, míg a II. ütem 2007 után kezdődne meg. Az első ütem tervezése és munkálatai is több szakaszban folynának, az első szakaszba azok a beavatkozások kerülnének, melyeket idén, azaz 2004-ben el lehet indítani. A második szakasz munkálataira 2005-2007 között kerülne sor.

 

A Szolnok-Vezseny közötti szakaszra vonatkozó I. ütemben megvalósuló, 2004. évi és későbbi beavatkozásokat az 1. táblázatban foglaltuk össze. Az első ütemben azokat a beavatkozásokat választották ki, melyek a vízszintsüllyesztés szempontjából a leghatékonyabbak, ugyanakkor költségigényük nem haladja meg a tervezett forrást.

 

1. sz. táblázat        A VTT I. ütemében Szolnok – Vezseny között tervezett munkák

 

Bivaly tói tervezett árvízvédelmi töltés áthelyezése (62+300 – 71+616 töltés km között) 2004.

Árvízvédelmi fővédvonalakkal kapcsolatos beavatkozások:

A nagyvízi meder vízszállító képességének javítása

Új árvízvédelmi töltés építése

-    6500 fm hosszban, átlag 115 m2/fm szelvényterülettel

Meglévő árvízvédelmi töltés elbontása

-    4825 fm hosszban, átlag 135m2/fm szelvényterülettel

Műtárgyépítés az új árvízvédelmi fővédvonalon

-    gravitációs, zsiliptáblás elzárással, NA 1200 mm-es előregyártott vasbeton csövekből

2005-2007. között tervezett további munkák

Földművek elbontása, visszabontása

-    Vezsenyi nyárigát elbontása: Csongrád - Szolnok (302,20-314,60 fkm) jobb part;

-    Tószeg-alsóréti nyárigát elbontása: Csongrád - Szolnok (322,00-323,20 fkm) jobb part, (326,20-328,80 fkm) jobb part;

Nyári gátak építése

-    Vezsenyi nyárigát: Csongrád - Szolnok (303,00-313,75 fkm) jobb part;

-    Tószeg-felsőréti nyárigát: Csongrád - Szolnok (328,40-328,80 fkm) jobb part;

Hidraulikai folyosók kialakítása

-    Csongrád-Szolnok (302,50-314,20 fkm) jobb part, (314,20-322,50 fkm) bal part*, (322,50-328,10 fkm) jobb part

Övzátonyokkal kapcsolatos beavatkozások

-    Övzátonyok rendezése: Csongrád - Szolnoki vasúti híd közötti szakaszon

*Ez a feladat tartozik közvetlenül a tárgyalt beavatkozáshoz.

 

2005-2007 közötti munkálatok nem képezik jelen hatástanulmány tárgyát, mivel még a tervezésük nem áll olyan szinten, hogy ezeket együtt lehessen kezelni a 2004-re tervezett beavatkozásokkal, de az előretekintés és az esetlegesen összegződő hatások megítélése szempontjából szükséges ezeket is felsorolni. (A vizsgált beavatkozásokat térképen mutatja be 1. sz. ábra.)

 

 

 

2.2.    A vizsgálat tárgya: a tervezett Bivaly-tói árvízvédelmi töltésáthelyezés

 

A tervezett töltésáthelyezés a Tisza folyó bal partján, Tiszavárkonnyal szemben, Rákócziújfalu és Rákóczifalva külterületén részben állami tulajdonú és vízügyi kezelésű, részben magán tulajdonú területen valósul meg.

 

A vizsgált műszaki beavatkozás a nagyvízi meder vízszállító képességének javítását eredményezi, oly módon, hogy a lefolyást akadályozó szűk hullámteret bővíti, valamint a területet fedő növényzet ritkítását irányozza elő. A tervben megfogalmazott műszaki megoldást egyrészt matematikai számítások, másrészt kisminta kísérletek alapozták meg. Ehhez járult az elmúlt évek árvízi tapasztalata, mely egyértelműen rámutatott a tervezett műszaki beavatkozás szükségességére.

 

Tervezett tevékenységek

 

A tervezett töltésáthelyezés a meglévő töltés mentett oldali lemetszését jelenti, vagyis csatlakozik alulról a meglévő töltés 62+300 tkm szelvényéhez és visszacsatlakozik a meglévő töltés 71+616 tkm szelvényéhez. Ez azt jelenti, hogy a tervezett töltésáthelyezés gyakorlatilag egy meglévő árvízvédelmi nyomvonal-módosítása. A beavatkozás során a meglévő Tisza jobb parti töltés megrövidül 2816 m-rel.

 

Az új töltés-szakasz induló szelvénye

 

A tervezett töltésáthelyezéshez 732.000 m3 földanyag beszállítása szükséges. Ez a földanyag részben a kijelölt anyagnyerőhelyről, részben a meglévő töltés elbontásából biztosítható. A meglévő töltés elbontása 440.000 m3, melyből 220.000 m3 a tervezett töltésbe építhető be. A maradék földanyag a hullámtéren lévő kubikgödrökbe, illetve a későbbiekben kijelölésre kerülő vadmenekítő dombokba építhető be. Ennek megfelelően 510.000 m3 földanyag kitermelésére alkalmas anyagnyerőhely kialakítása szükséges a létesítéshez.

 

A töltésáthelyezéssel kapcsolatban egy meglévő műtárgy (zsilip) szűnik meg (ill. gravitációsan működik a továbbiakban), mely a Bivaly-tói főcsatorna kapcsolatát biztosította a Tiszával. A Bivaly-tói csatorna és az árvízvédelmi töltés kereszteződésében új műtárgy építésére kerül sor.

 

A töltésáthelyezés fontos része a vízoldali hullámvédő erdősáv, illetve a töltésépítés miatt elzárt mezőgazdasági területek megközelítését elősegítő mezőgazdasági utak kialakítása.

 

A töltésáthelyezés után kialakuló felületek karbantartása gyakorlatilag a gyepfelület ápolásában merül ki, mely évi 2-3 alkalommal történő kaszálást jelent, a felburjánzó cserjék szárzúzóval történő irtása mellett. Ez alkalmanként 6-7 napot vesz igénybe. Az első kaszálásra általában június közepe után, az utolsóra október közepén kerül sor.

 

Tervezett technológia és a megvalósításhoz szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje

Jelenleg még bizonytalansági tényezőt jelent a technológia, illetve az ebből fakadó gépjárműforgalom adatai, hiszen a hatályos közbeszerzési törvény értelmében a kiíró nem határozhatja meg a technológiát, csak a tervezett munka műszaki tartalmát. Ezért a technológia szabad megválasztása a kivitelező joga, amely csak a kiviteli tenderbontáskor kerül nyilvánosságra. A következőkben ismertetett technológia jó közelítést ad, hiszen több évtizedes tapasztalati adatokon nyugszik. Továbbá a nyertes kivitelező minden, a hatástanulmányban szereplő előírást, korlátozást, ill. szükséges vizsgálatot, eljárást köteles betartani, megtenni.

 

A tervezett töltésáthelyezés a hagyományos földmunkák közé sorolható, így építési sorrendje ennek megfelelően alakul, az alábbiak szerint:

  1. Az új töltés nyomvonalán a humuszt az irtási munkákat követően lehet letermelni. Ez nagyrészt a mezőgazdasági művelésből adódó növényi maradványok eltávolításából, kisebb részt cserjés irtásából áll.

2.       A fentiekkel egyidőben kerül sor az anyagnyerőhely előkészítésére is, mely a humuszletermeléssel kezdődik. A humusz a töltés felületére történő felhordásig az anyagnyerőhely szélén kerül deponálásra.

  1. A tényleges töltésépítés a fenti előkészítő munkák után kezdődhet meg.
  2. A töltésépítést követően a felületek finom-rendezése következik, majd erre a felületre kerül a humuszos takaró. A humuszterítés után kerülhet sor a gyepesítésre.

 

A tervezett töltésáthelyezéshez közutakat részben a fel-, illetve levonuláskor kell igénybe venni. Ez az olyan építőgépek tréleren történő szállítását jelentik, melyek nem közlekedhetnek tengelyen. Ezek a következők: Dózer: 5-6 db, Juhláb-henger: 5-6 db, Hidraulikus kotró: 3-4 db, Homlokrakodó: 3-4 db, Billenős teherautó: 40 db. Ezen túlmenően a feltöltött föld tömörítéséhez (esetleg) szükséges víz beszállítására kerülhet sor. A víz maximális mennyisége: 732.000 m3 x 0,05 = 36.600 m3. Ez naponta 45 tartálykocsit jelent, abban az esetben, ha a beépítésre kerülő föld víztartalma nedvesítést igényel. Személyszállítás a szomszédos településekről a lehető legrövidebb útvonalon történik. Ez naponta 100 főt jelent, akiket a munkaterülethez legközelebbi földutakon szállít ki a kivitelező.

 

A VTT beruházásért felelős Országos Vízügyi Főigazgatóság a Bivaly-tói töltésáthelyezést 2004. őszén tervezi kivitelezni. Ez azt jelenti, hogy a kiviteli munkák 2004. szeptemberének elején kezdődnek és november közepén befejeződnek. Ez összességében mintegy 80 napot tesz ki.

 

A döntéshozatalban szerepet játszó környezetvédelmi szempontok ismertetése

A választott műszaki beavatkozás kiválasztásánál döntő szerepe volt annak az általános - a természetvédelmi szervezetek által megfogalmazott - igénynek, hogy a lefolyási viszonyok javítását a hullámtér bővítésével érjük el. Ezen túlmenően további szempont volt, hogy a földmozgatás (töltésépítés, töltésbontás) a lehető legkevesebb természetkárosítással járjon, sőt a lehetőségek szerint újabb a természetvédelmi szempontból értékes területek létesüljenek. (Lásd 2. ábra)

 

Ezen figyelembe vett környezetvédelmi szempontok az alábbiak:

*       Az új töltés nyomvonalának megválasztásánál minden tekintetben figyelembe vettük a környezetvédelmi szervezetek véleményét, vagyis a Bivaly-tói tölgyes védelmét. Jelen változat már az erdővel, mint mentett területi erdővel számol, elfogadva a természetvédelem által a tervezés időszakában megfogalmazott igényt.

*       A meglévő és elbontásra kerülő töltés-szakaszok vízoldalán lévő Tiszaparti margitvirág áttelepítése része a tervezett beruházásnak. A meglévő töltésen lévő telepek az új töltés vízoldali rézsűjére kerülnek áttelepítésre.

*       A töltéselbontásból kikerülő földanyagból a természetvédelmi szervezetek által kijelölt területen vadmenekítő domb létesülhet.

 

2. ábra

 

 

3. A hatótényezők és hatásfolyamatok

 

A környezeti hatásvizsgálatok első lépéseként a tervezett tevékenységeket minden esetben hatótényezőkre bontjuk és meghatározzuk a hatótényezőkből kiinduló potenciális hatásfolyamatokat. A hullámtér rendezése során általában a következő hatótényezők a meghatározóak:

*       Területfoglalás (elsősorban a gátak áthelyezése esetén a hullámtér növekedése)

*       Anyagnyerőhelyek létesítése (gátak emeléséhez, új nyomvonalak kialakításához)

*       Műszaki létesítmények (pl. nyári gátak) bontási és építési munkálatai (hagyományos szennyezések és a terepalakulatok változása)

*       Meder- és partfalrendezés

*       Tereprendezési munkák (pl. árapasztó hidraulikai folyosók létesítésekor)

*       Növényzet irtása, újak telepítése

*       Terület- és tájszerkezet átalakulása

 

Ezekből a hatásokból elinduló hatásfolyamatokat a 3. ábrán mutatjuk be.

 

3. ábra    A VTT Bivaly-tói árvízvédelmi töltés-szakasz áthelyezési munkálatainak várható hatásfolyamatai

 

 

 

4.  A környezet állapota és A hatásfolyamatok feltárása

Jelen fejezetben együtt tárgyaljuk a jelen állapot bemutatását, a várható hatótényezők és hatásfolyamatok leírását a változások értékelésével. A munkát környezeti elemek, rendszerek bontásban végezzük el.

 

Vizsgálandó területnek a tervezett beavatkozásokkal kapcsolatosan a megszüntetendő töltés nyomvonalát, az új árvízvédelmi töltés nyomvonalát, valamint az anyagnyerő helyet tekintjük, amelyhez hozzáadódik a hullámtéri növekmény területe elsősorban az élővilágot érintő várhatóan pozitív hatások és a tájhasználat változás miatt. Az építési terület körül 50-500 m-en belül 3 épület (2 gátőrház, egy tanya) található.

 

4.1.    A levegő minősége

Levegőminőség szempontjából jelen tevékenységnél csak a beavatkozások időszakában számíthatunk többletterhelésekkel. A beavatkozási munkák hatásterülete a munkaterületeken kívül várhatóan csak annak 100-500 m-es környezetére terjed ki.

 

Az építési munkák során a környezet porterhelésének átmeneti növekedésével kell számolni. Ennek mértéke nehezen becsülhető, és jelentősen befolyásolják a talaj pillanatnyi tulajdonságai (szerkezete, nedvessége), valamint a mindenkori meteorológiai viszonyok. Az építés fázisában várhatóan 6 helyszínen fognak párhuzamosan földmunkát végezni.

 

Számításunk szerint helyszínenként napi 1.941 m3 beépítési kapacitás esetén a száraz állapotban (napi 6 óra) keletkező pormennyiség 674 kg/h. Szélsőséges időjárási körülmények között ezeken a területen a legközelebbi építési területekről kiindulva akár károsító hatások is keletkezhetnek. Mivel azonban itt csak rövid ideig, néhány hétig dolgoznak és kicsi a valószínűsége, hogy ugyanakkor viszonylag nagy szélsebesség és a gátőrház felé mutató szélirány is jelentkezik a károsító hatás tényleges megjelenésének kicsi a kockázata.

 

Felhívjuk a figyelmet, hogy a határérték feletti szennyezés megelőzésére a száraz időszakban a szélsebesség és szélirány függvényében nedvesíteni kell a területet a porképződés megakadályozására.

 

A Bivaly-tói töltésáthelyezés kapcsán csak a felvonulás és levonulás időszakában lehet jelentősebb időszakos forgalomra számítani. 15-20 nehéztehergépjármű és járműszerelvény együttes, egyszerre történő közlekedése a környezet úthálózatának jelentős alkalmi növekedését okozza. Célszerű a forgalom szervezésével a felvonulást hosszabb időszakban elnyújtani, pl. naponta csak egy-egy helyszín felvonulását biztosítani a koncentráltabb szennyezések elkerülésére.

4.2.    Felszíni és felszín alatti vizek

A teljes terület mélyártér, két folyó mentesített árterületén fekszik. Ny-i, ÉNy-i részét a Tisza, D-i részét a Hármas-Körös elöntései fenyegetik. A Tisza vízminőségének időbeli változását értékelve (1993-2002) egyértelmű javulást tapasztalunk. Jellegzetes síkvidéki terület, több helyen mély fekvésű, lefolyástalan területekkel, ahol a vízrendezés megnyugtató módon nem oldható meg.

 

Belvíz előfordulás a Bivalytói főcsatorna 2400 m szelvénye táján és a 6000-7000 m szelvények között szakaszán várható. A Fényes-tói mellékágban nagyobb tömegű víz szokott összegyűlni, de a nagy esésű csatorna gyorsan lehozza a belvizet a Bivalytói főcsatorna 0+450 m szelvényében. Az öblözetben a csatornahálózat kiépítettsége megfelelő, a belvizek levezetése a művek megfelelő karbantartásával megoldható (iszaptalanítás, gaztalanítás, átereszek biztosítása, fenntartása)

 

A felszíni vízhez kapcsolódó hatások a beavatkozás idején és azt követően jelentkeznek. Az új árvízvédelmi töltés építésével megnő a mentetlen terület. Az építés megkezdésétől, az építés teljes időszaka alatt a Bivaly-tó csatorna zavartalan működését biztosítani kell! Az árvízvédelmi töltés építése folytán a mentett és mentetlen területek összegyülekezési, lefolyási viszonyai megváltoznak. A Bivaly-tó csatorna üzeme jelentősen módosul. Felszín alatti (és részben felszíni) vizeket érő káros hatások jelentkezése kizárható a Bivaly-tó csatorna zavartalan és folytonos üzemének biztosításával, ill. a mentett oldali szivárgó csatorna megfelelően méretezett és időben történő megépítésével. A lefolyási viszonyok szempontjából a teljes érintett, hullámtérré váló terület vizsgálandó lesz.

4.3.    Föld

A talajok a vizsgált terület tágabb környezetében, a jobb és bal parton igen változatosak; dűne homokok, öntéstalajok, vályog, réti agyag és szikesek váltakoznak. Lefűződött és részben már feltöltődött régi medreket és mellékágakat figyelhetünk meg.

 

A talajok közepes vízvezető képességűek, a vizet erősebben tarják. Ezen talajok jórészt tömötten morzsás szerkezetűek, sötét színűek, felső talajrétegükben réti agyag fizikai féleségűek, mélyebben öntés iszap vas- és mészkiválásokkal. Kémhatásuk gyengén-erősen savanyú, humuszrétegük mély, közepes humusztartalmúak. A termőhelyi adottságok értékelése alapján a vizsgált terület környezetének természeti adottságai közepes-jó agrárpotenciált eredményeznek.

A jelenlegi mentetlen területen nem találtunk, ill. nincs tudomásunk szemét lerakásáról. Egy helyen találtunk (a volt tehenészeti telepen) jelentős mennyiségű szerves trágya lerakást. Ezeket innen az építési munkák során el kell távolítani, illetve a szerves trágyát hasznosítani szükséges.

 

 

A talajokat mind az építés alatt, mind a későbbi eseti vízborítások alkalmával érik kedvezőtlen hatások. Ezek közül a területfoglalás és -használat (anyagnyerő hely) hatásai a mértékadóak. A mentetlen oldalra kerülő földterületek tulajdonosai számára ezen területek elvesznek a hasznosulásból. Ugyanakkor a mezőgazdasági (főként intenzív mezőgazdasági) földhasználat visszaszorulása kedvező irányú hatásként is értékelhető, a mentetlenné váló területen csökken az eddigi mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés és a területi adottságokhoz igazodó, fenntartható talajhasználat következtében nő a terület biodiverzitása, erősödnek a talaj környezetvédelmi funkciói. Az összes területfoglalás várhatóan meghaladja a 183 ha területet. Ez jelentős mennyiség, hatása véleményünk szerint azonban – figyelembe véve a várható kedvező eredményeket - elviselhető. Ráadásul a régi töltés elbontásával bizonyos terület visszaadható a használatnak, ami valamelyest kompenzálja a területcsökkenést.

 

Kedvezőtlen minőségi változást jelent még a szerves anyag eltávolítása az anyagnyerő helyeken, illetve az építés során a nehéz gépek okozta elkerülhetetlen talajtömörödés, illetve talajszerkezet romlás, ezek hatásai azonban nem lesznek számottevők.

4.4.    Élővilág, ökoszisztémák

A vizsgált Szolnok-Tiszavárkony közti Tisza szakasz az Alföld nagytájon belül a Közép-Tiszavidék középtájba, ezen belül a Szolnoki-ártér elnevezésű kistájba tartozik. A vizsgált Tisza-szakasz közvetlenül kapcsolódik védett területekkel, azonban a beavatkozással érintett területen nincs védett, illetve a természetvédelmi szempontból értékesnek tekinthető terület. A hullámtér a Natura 2000 hálózat részeként különleges természetmegőrzési területek közé lesz besorolva.

 

Flórája alapján a Közép-Tiszavidék az Alföld Flóravidékének tiszántúli flórajárásához tartozik, annak mintegy középső része. Növényeinek zömét az európai-eurázsiai csoport képviselői teszik ki. Az érintett Tisza szakasz legfontosabb természeti értékei a következők:

*       Parti fűz-nyár ligeterdők

*       Kubikerdők (tájképileg is ősi állapotokat mutató erdők)

*       Bivaly-tói tölgyes erdő (egy tömbben található viszonylag természetes erdőállomány)

*       Virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös mocsarak

*       Scheftsik-rét

*       Tiszai tájkép Tiszavárkonynál

*       Telepített tölgyesek a hullámtéren

*       Hullámtéri rétek (Rákóczifalvánál a Tisza bal partján)

*       Alcsi Holt-Tisza felső foka a hullámtéren

 

Az értékes tölgyes erdőállomány

 

A vizsgált szakaszon a Tiszát tipikusan kísérő puhafás ligeterdők nagyobb számban találhatók. Az egész Tiszavidéken – így itt is - a háttérbe szoruló ősi növényzettel szemben tért hódít a gyomnövényzet. Jelen területen talán a legnagyobb veszélyeztető tényező az erősen terjedő amerikai kőris és gyalogakác.

 

A vizsgálat alatt védett növényfaj nem került elő. Tudomásunk van a tiszaparti margitvirág (Chrysanthemum serotinum) és nem kizárható a nyári tőzike (Leucojum aestivum) előfordulása a rákoczifalvi kubikerdőkben. Ugyanígy a réti iszalag (Clematis integrifolia) bizonyosan jelen lehet a bal parti gátoldalon, de ez a kaszálás miatt nem látszódott. A rákóczifalvi kubikerdő kubikgödreiben, s a vizsgált terület hullámtéri rétjein kis egyedszámmal sárga nőszirom (Iris pseudacorus) is volt, de ez jelenleg már nem védett.

 

A Szolnok-Tiszavárkony közötti hullámtéren az állatvilág értékei közül a 2003 nyarán elvégzett terepi vizsgálatok alapján 126 hazai védett fajt tártak fel, a Natura 2000-es fajok száma 41. A védett fajok közül 20 fokozottan védett, amelyek többségében madarak, egy halfaj és két emlős.

 

Az eddigi vizsgálatok eredményeit áttekintve megállapítható, hogy e hullámtéri szakaszon sok féle, igen mozaikosan elhelyezkedő érték található. A 2004-es beavatkozásokkal érintett területek többségén azonban ilyen értékek nem, vagy csak alig találhatók. Legértékesebb terület a Bivaly-tói erdőtömb. Ennek megóvására helyezték a nyomvonalat az erdő határától nyugatra. Így a tervezett konkrét munkák gyakorlatilag csak az erdő délnyugati sarkát érintik. A kivitelezés során azonban kiemelt figyelmet kell fordítani mind az erdő, mind a közelben található értékes mozaikok megóvására.

 

Élővilág, ökoszisztémák szempontjából is elsősorban az anyagnyerő hely, az elbontásra kerülő töltésszakasz, az új töltésszakasz által igénybevett területre lokalizált hatásterülettel kell számolnunk. Ugyanakkor kedvező hatás lehet az élőhelyek rendszere szempontjából a terület jellegének, a földhasználatoknak megváltozása. A jelenlegi mezőgazdasági hasznosítást – a tulajdonjogi változásokat követően - természetvédelmi kezelés, extenzív mezőgazdasági tevékenység, ártéri gazdálkodás váltja fel. A hullámtér bővítését ökológiai szempontból is indokoltnak tartjuk e feltételek megtartásával, a természetvédelem által is egyeztetett nyomvonallal.

4.5.    Települési környezet, művi elemek

A tervezett hullámtéri beavatkozások a Tisza magyarországi középső szakaszának Szolnok és Martfű közötti részén a bal parton Rákóczifalva és Rákócziújfalu települések közigazgatási területét érintik. Lakosaik száma a következőképpen alakul:

*       Rákóczifalva 5663 fő

*       Rákócziújfalu 2033 fő.

 

A települések belterületét a tervezett beavatkozások közvetlenül nem érintik, közvetett módon pedig csak a szállításhoz kapcsolódó hatásokon keresztül. A bivalytói töltésáthelyezés során a töltés építésénél 500 m távolságon belül az alábbi táblázatban szereplő védendő épületek helyezkednek el:

 

2. táblázat Védendő létesítmények elhelyezkedése

 

település

bel/külterület

településrész neve

lakás

lakos

legkisebb távolság a töltéstől (m)

Rákóczifalva

külterület

VII/5 gátőrház

1

2

120

VI/5 gátőrház

1

2

140

Rocsa tanya

 

 

100

 

Művi elemek szempontjából egy elhagyott tehenésztelep bontása, a trágya elhordása jelent elvégzendő feladatot a most kialakításra kerülő mentetlen területen. Az ide vezető elektromos hálózatot vissza kell bontani az új árvízvédelmi töltés nyomvonaláig. A területen áthaladó - a Tiszát is keresztező - elektromos vezetékhálózat tartó-oszlopait a megfelelő módon át kell építeni.

 

Települési környezet szempontjából Rákóczifalva (eseti jelleggel Rákócziújfalu) érintett az átmenő forgalom miatt. A munkagépek oda és visszaszállítása, az építésben részvevők napi közlekedése, az építéshez szükséges anyagok szállítása, a tömörítéshez szükséges víz (tarálykocsik) a település útjainak (az út melletti épületek) terhelését jelentik.

 

A VÁTI által, az előkészítő fázisban elvégzett örökségvédelmi térképezés eredményeként a vizsgált térségről következőket lehet összefoglalni: Ezen a szakaszon néhány régészeti lelőhely és két vízügyi emlék található. A régészeti lelőhelyek szempontjából a Vásárhelyi-tervnek a hullámtérre vonatkozó része a legveszélyesebb. Itt húzódtak az egykori Tisza-medret közvetlenül kísérő partok, melyek ideális telephelyül szolgáltak mindenkor az elmúlt évezredek során. Ugyanakkor azonban e területekre vonatkozóan szinte egyáltalán nincs adat. A terepkutatásokból gyakorlatilag teljesen kimaradt, a sűrű aljnövényzet miatt ma is megközelíthetetlen. Felhívjuk a figyelmet, hogy a tervezett létesítmény nyomvonalán és az anyagnyerőhelyen és környezetükben a munkák megkezdése előtt régészeti terepbejárást kell végezni! A földmunkák – tereprendezés, töltésépítés, földkitermelés – csak előzetes régészeti feltárást és lelőhely azonosítást követően történhet! A jogszabályok által előírt esetekre a környezeti hatásvizsgálattal párhuzamosan készülnek az örökségvédelmi hatásvizsgálatok is.

4.6.    Táj

A jelen tanulmány által vizsgált földmunkák a Bivaly-tói töltés-szakasz környezetében, a következő konkrét beavatkozásokat jelentik:

*       töltésáthelyezés (töltés elbontása, anyagnyerőhely kialakítása, töltés építése)

*       hullámvédő erdősáv kialakítása

*       meglévő műtárgy bontása, új építése

 

E munkák táji hatásait a következőképpen foglalhatjuk össze:

 

3. táblázat    A tervezett beavatkozások táji, tájképi hatásainak táblázatos értékelése

 

Tervezett tevékenység

Hatótényező

Beavatkozás várható hatása

Táji hatás

Tájvédelmi javaslat

Javaslat hatása

Töltés-áthelyezés

Töltés elbontása

Terepalakulat változása, nyitás a hullámtér felé

+

Humuszvisszaterítés és növényzet telepítése (gyep, ligetes fa)

+

Töltés építése

Anyagnyerőhely kialakítása

„Kulturáltan roncsolt felület”

-

Vizes élőhelyek, azok rendszerének kialakítása

+

Új töltéstest megépítése

Terepalkulat módosulása

0

Gyepesítés és fentarás

+

Fa és cserje kivágás

Új töltéstest megépítése a meglévő erdők területén

A töltés megépíthető

0

-

0

Hullámvédő erdősáv kialakítása

Erdőtelepítés

Új erdő létesül

+

 

 

Természetvédelemmel egyeztetett társulás

+

Műtárgy létesítés

Építési munka

A belvízmentesítés zavartalan

0

-

0

+    kedvező táji hatás   ill.   a tájvédelmi javaslat kedvezővé teszi a beavatkozás hatását 

-     kedvezőtlen táji hatás   ill.   a tájvédelmi javaslat csökkenti a beavatkozás kedvezőtlen hatását 

0    közömbös táji hatás      ill.   a tájvédelmi javaslat semlegesíti a beavatkozás hatását

 

A jelenlegi tájhasználat gazdasági alapú; mezőgazdasági termelés jellemzi. A műszaki beavatkozások megkívánják a jelenlegi használat alapvető megváltoztatását. A VTT keretében a hullámtéren tervezett beavatkozásokkal ezek összeegyeztethetők és az ártéren egy a tájpotenciálnak jobban megfelelő, extenzív jellegű gazdálkodási alakítható ki (természetesen ennek anyagi, támogatási feltételeit megteremtve).

 

 

5.  A környezeti hatások összefoglaló értékelésE

A tervezett műszaki beavatkozás szerencsés sajátossága, hogy az építési tevékenység lakott helytől távol történik (egy major és két gátőrház közelségével kell csak számolni). Ez egyben azt is jelenti, hogy a környéken élők csak a viszonylag rövid ideig (max 3 hónap) tartó szállítási tevékenység hatásait érzékelnék. Mivel az anyagszállítás egy jó része a vizsgált, lakóterületektől távol eső területen belül fog megvalósulni, így várhatóan ez sem lesz számukra zavaró.

 

Összességében tehát a tervezett tevékenység megvalósítható úgy, hogy az a környéken élők nyugalmát csak kevéssé zavarja, és eredményeként csökkenjen az árvízi veszélyeztetés.

 

A környezeti elemekben és rendszerekben beálló változásokat a könnyebb áttekinthetőség kedvéért táblázatos formában foglaltuk össze. (Lásd 4. táblázat.) Az értékelés során szinte minden minősítési kategória előfordul, még a legszélsőségesebbek is a megszüntetőtől az értékteremtőig. A minősítések nagyobb része azonban két kategóriában található meg: az elemek, rendszerek esetében az elviselhető és a javító változások vannak túlsúlyban, míg a használatoknál a zavaró és a javuló kategória a leggyakoribb. Összességében a táblázatból az is látható, hogy az előfeltételek megteremtése esetén nem találtunk a tervezett tevékenységet kizáró környezeti változást.

 

A kedvezőtlen minősítések közül kiemelendő:

*       A tereprendezés és töltéstésépítés óhatatlanul az egyedek, sőt populációk pusztulásával jár. A munkálatok védett területet nem, de védett fajt érintenek, így erre a hatásfolyamatra kiemelt figyelmet kell fordítani. A kivitelezés során történő odafigyeléssel, a védett faj mentésével az élővilág egészének számottevő károsodása nélkül megoldhatók az árvízveszély csökkentésére szolgáló kötelező feladatok.

*       A porterhelés kedvezőtlen hatását a munkaterület nedvesítésével elfogadható mértékűvé lehet tenni.

 

Ugyanakkor számos hatásfolyamat végén javító hatást becsültünk. Ezek mértéke eltérő, de általában viszonylag csekély mértékű, hiszen a 2004-ben végzett tevékenységek volumene is viszonylag kicsi. Az is megállapítható, hogy a kedvezőtlen minősítésű változások jórészt kisebb területrészekre, lakott területen kívülre és többségében rövidebb időszakokra terjednek ki, mint a kedvező hatások, amelyek tartósak elvben az árvízi öblözetet egészét érhetik.

 

A hatásfolyamatok bemutatását a hatásfolyamat-ábra szerint, környezeti elemek/rendszerek bontásban, az ott bemutatott hatótényezők sorrendjében végezzük el. A minősítésnél az általunk korábbi munkáknál már bevált minősítési kategória rendszert alkalmaztuk, mely 5 negatív és két pozitív hatást leíró fogalomkört tartalmaz. A környezeti elemekben és rendszerekben beálló változásokat a könnyebb áttekinthetőség kedvéért táblázatos formában foglaltuk össze. (Lásd 5. sz. táblázat.)

 

 

5. táblázat   A környezeti hatások összefoglaló értékelése

 

Érintett elem,

rendszer

 

Hatótényező

Hatás időtartama

Hatás kiterjedése

Érintett hatásviselők a hatásterületen

Minősítés

Megjegyzés

Levegő

1.

Építési és bontási  tevékenység: terület- és tereprendezés, műszaki létesítmények építése

rövid idejű

 

lokális (por: átl. szélsebességnél 500 m-es körzet)

 

talajok

növényzet

majorban élők

tájhasználatok

elviselhető/

semleges

Rövid ideig tartó (80 nap), kismértékű többlet-terhelés. Az előírt építési technológia betartásával (pl. szélirány, szélsebesség függvényében a munkaterületet nedvesítése, locsolása) nem okoz számottevő környezeti problémát.

2.

Építési-szállítási tevékenység

rövid idejű

lokális (50-60 m)

utak mellett élők

elviselhető

Rövid idejű eseti többletterhelés. Nagy darabszámú gépcsoportok közlekedtetése nem engedhető meg.

3.

Fenntartás

ismétlődő, rövid idejű

lokális

minden hatásviselő

semleges

A fenntartási munkák fontosak, rendszeresen végzendők, de e területen a beavatkozás nélkül is szükségesek.

Felszíni és felszín alatti

vizek

4.

Építési és bontási  tevékenység: terület- és tereprendezés

tartós

lokális, a Bivaly-tói csatorna vízgyűjtője 

felszíni és részben felszín alatti vizek

semleges/

elviselhető

A beavatkozás célja a nagyvízi meder növelése, az árhullám csökkentése. A szabad hidraulikai folyosót ezzel egy időben lett volna célszerű kialakítani, de 2005-ben el kell végezni.

5.

Új vízfelületek kialakítása (pl. anyagnyerőhely nyitása)

tartós

lokális, anyagnyerőhelyek (~120 ha)

felszíni vizek,

vízi élővilág

javító

 

Új kubikok nem hozhatók létre, csak szabályozható vízforgalmú vizes élőhelyek, azok rendszere.

Föld

6.

Területfoglalás, funkció váltás

tartós

lokális, ~180 ha (töltés, anyagnyerőhelyek)

föld

földhasználatok

elviselhető, javító

Jelentős terület, előzetes megvásárlásuk feltétele a tevékenységnek. Új hasznosítási formák kialakítása után javíthatja a környezetminőséget.

7.

Építési és bontási tevékeny-ség: terület- és tereprendezés, építési hulladék

rövid idejű

lokális

föld

elviselhető

A talajszerkezetben beálló változások elviselhetőek.

8.

Hulladékok (trágya, építőanyag) eltávolítása

tartós

lokális

talaj, felszín alatti vizek

javító

 

A hulladék és trágya eltávolítása egyértelműen  javító.

Élővilág-ökoszisz-témák

9.

Építési és bontási  tevékenység - növényzet irtása, területfoglalás

tartós

mintegy 180 ha (töltés, anyagnyerőhelyek)

élővilág

megszüntető, elviselhető,

értékteremtő

A megszüntető hatás (építési terület) elviselhető, mivel kiemelt értékek nem találhatóak. A Tiszaparti margitvirág áttelepítése része a tervezett beruházásnak. A vizes élőhelyek létrejötte értékteremtő.

10.

Gyepesítés, hullámvédelmi erdősáv kialakítása

tartós

töltés és töltésmenti sáv (6,3 km hosszban)

élővilág, töltés-állékonyság, táj

javító

 

Javító minősítés a korábbi, mint szántóterület hasznosításhoz viszonyítva. A munkát (különösen a fásítást) a természetvédelmi igényeknek megfelelően kell elvégezni. A rendszeres fenntartást biztosítani kell.

11.

Új vízfelületek kialakítása (pl. anyagnyerőhely nyitása)

tartós

lokális, mintegy 120 ha

élővilág

értékteremtő

A megfelelő módon létrehozott új vizes élőhelyek új értéket teremtenek, tekintettel az élővilág változatosságának növekedésére. Fenntartásukat, kezelésüket biztosítani kell.

Művi elemek – Települési környezet

12.

Építési-szállítási tevékenység

egyszeri, átmeneti

lokális építési terület, utak

érintett terület, utak mellett élők

elviselhető

Az érintett területen túlmenően az új töltés induló szelvényénél lévő major lakóit és a gátőrházakat érinti. A belterületen keresztül történő szállítás racionalizálásával a hatás elviselhető, de nagyszámú géplánc nem közlekedtethető. Az utak, és épületek állapotfelvételét a munkák megkezdése előtt meg kell tenni.

13.

Az áthelyezett töltés léte

tartós

lokális, mintegy 6,3 km hosszban

települési környezet, ember

javító

Nő az árvízi biztonság.

Táj

14.

Anyagnyerőhely kialakítása, új vízfelületek létrejötte

tartós

lokális

tájkép

javító

A helyi „agrártáj” változatossá válik.

15.

Töltés építés/bontás, hullámvédő erdősáv kialakítása

tartós

lokális, ~ 120 ha

tájhasználat

tájkép

javító

 

Új élőhely jön létre. A terület kinyílik, kapcsolódik a Tiszához. Változatos növénytársulások jelennek meg.

16.

A hullámtéri területek megnövekedése

tartós

500 ha ebből 426 ha szántó

élővilág

tájhasználat

javító

Az ártéren az eddigiekhez képest megváltozik a gazdálkodás jellege, az intenzív megoldások háttérbe szorulnak. A hatás környezeti szempontból mindenkép kedvező.

Érintett elem,

rendszer

 

Hatótényező

Hatás időtartama

Hatás kiterjedése

Érintett hatásviselők a hatásterületen

Minősítés

Megjegyzés

 

 


 

6.  Javaslatok

A kedvezőtlen hatások csökkentésére vonatkozó javaslatainkat környezeti elemek szerint adjuk meg:

 

Levegő

*       A major és a gátőrházak 500 m-es körzetében a porszennyezés elviselhető mértékűvé csökkentése, azaz a határérték feletti szennyezés megelőzésére érdekében a száraz időszakban a szélsebesség és szélirány függvényében nedvesíteni kell a munkaterületet.

*       A kipufogó gázok okozta terhelést a major közelében kisebb gépszámú géplánc üzemével semlegessé tehető. Ilyen géplánc üzemeltetése a levegő porszennyezésének csökkentésére ugyancsak ajánlott.

 

Víz

*       A töltésáthelyezés teret ad a folyónak. Most elmaradt a szabad hidraulikai folyosó kialakítása, de ezt a lehető leghamarabb meg kell tervezni, és kivitelezni. A célállapot elérése csak így biztosítható és a terület és tájhasználat is így tervezhető, megvalósítható.

*       A töltés új nyomvonala miatt javasolt és szükséges az így újraformált mentetlen és mentett oldal vízrendszerének, vízgazdálkodásának átértékelése, tervezése és megvalósítása. Késedelme, elmaradása esetén komoly nem kívánt társadalmi feszültségek ébrednek.

*       Az anyagnyerő helyeket szakszerűen, a természetvédelmi elvárásoknak megfelelően vizes élőhelyekké kell átalakítani. Új kubikgödrök nem jöhetnek létre, csak új típusú élőhelyek. A vizes élőhelyek, a halívóhelyek kialakítása a tájhasznosítással összefüggő rendszerben, azzal szerves egységben történjék.

*       A töltések oldalán a felszíni lefolyás felgyorsulása miatt várható eróziót gyepesítéssel kell megelőzni. A későbbiekben a rendszeres fenntartással lehet az erózió mértékét minimalizálni. Ez a töltés állékonyság megőrzésének is alapfeltétele.

 

Föld

*       A megvalósítás feltétele a tulajdonviszonyok rendezése. Ez személyi és társadalmi feszültség nélkül csak vásárlással történhet. A 2004-ben már történt földvásárlás (Földalap), így annak tapasztalatai jól hasznosíthatóak.

*       Építési munkák során törekedni kell a haváriás talaj- ill. vízszennyezések elkerülésére. Az előforduló esetleges talajszennyezéseket meg kell szüntetni, a környezeti károkat el kell hárítani.

*       A területen található volt tehenészeti telepen jelentős mennyiségű szerves trágya lerakás tapasztalható. Innen az építés munkák során a szerves trágya kitermelendő, hasznosításra elszállítandó.

 

Élővilág

*       Az anyagnyerőhelyek kialakításáról, továbbtervezéséről fentebb tettünk javaslatot. Javasolt a meglévő kubikok bekapcsolása ebbe a folyamatba. A tervezést a lehető leghamarabb meg kell kezdeni, hogy a töltésanyag kitermelés már ezt figyelembe véve történhessen. 

*       A régi és elbontandó töltésen található Tiszai margitvirág áttelepítéséhez a természetvédelem szakértő segítségét javasoljuk igénybe venni.

*       A hullámvédelmi fásításnál olyan fajokat kell alkalmazni, melyek honosak és egyben a hullámverés csökkentésére is alkalmasak. Ennek mindenki számára kedvező megoldására további egyeztetéseket javaslunk a szaktervező, és az illetékes nemzeti park igazgatóság szakemberei között.

*       A fásított és gyepesített területeken a rendszeres fenntartás elengedhetetlen, különben gyomosodnak, invazív fajok elterjedésének adnak helyet, és így a kedvező hatásuk ellenkezőjére fordulhat.

*       További természetvédelmi, tájgazdálkodási kutatásokat mindenképpen indokoltak. A vizsgálatokat ki kell terjeszteni az egész vegetációs periódusra. A beruházás megvalósulása után javasolt a monitoring vizsgálatok végzése az élőhelyek változásának nyomon követésére.

 

Települési környezet

*       Az egyidejű felvonulási forgalom lehetőleg a rendkívüli zajterhelés miatt kerülendő. A nagyszámú nehéz szerelvény napi mozgása már jelentős zaj- és rezgésterhelés növekedést okozhatna.

*       Az utak nagyobb és nehéz járművek forgalmi terhelésével szembeni ellenálló-képesség vizsgálatát, a rezgésviszonyok részletes feltárását a kiviteli tervezéshez kapcsolódóan el kell végezni. Hasonló jellegű felvételezés az épületek esetében is ajánlott.

 

Táj

*       Javasoljuk, hogy a töltések menti növénytelepítés ne mindenütt zárt erdősáv, hanem több fafajból, cserjefajból álló ligetes, illetve változó magasságú növénycsoportok telepítésének formájában valósuljon meg. Javasoljuk, hogy a szomszédos mezőgazdasági területeken, a mentett oldalon nagyobb őshonos fajösszetételű erdőfoltok is kialakításra kerüljenek. 

*       A növénytelepítési terv elkészítésénél előnyben kell részesíteni a honos, a táj potenciális vegetációjába illő fa- és cserjefajokat.

*       Az anyagnyerőhelyek kialakítását már utóhasznosítási terveknek megfelelően kell elvégezni.

*       A vadmenekítő dombok esetében is javasoljuk, hogy a műszaki jellegű létesítmény a tájba illesztés érdekében változó hajlásszöggel kerüljenek kialakításra. A dombokon természetes növénytársulások elegyesen telepített egyedeiből álló növényzet telepítése is szükséges.

 

Az előzetes környezeti tanulmány teljes szövege megtekinthető a Közép Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség honlapján: www.kotiktvf.kvvm.hu/

 

(Csak a hatósági eljáráshoz használható! Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (OKTVF) tulajdona!

A közölt adatok, kiértékelések jogszabályok által védettek, hatósági, szakhatósági munka segítése mellett a tájékoztatást szolgálják.

Az adatok más dokumentumban, tervben történő felhasználása a tervezők, és adatbirtokosok engedélyével történhet.)

 

Közép Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

 ÖKO Rt.   2004. április