Az előzetes környezeti tanulmány teljes szövege megtekinthető a Közép Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség honlapján: www.kotikvf.kvvm.hu

 

Közép Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség

 ÖKO Rt.           2004. április

 

 

 

„Meg vót már teremtve az egísz világ, megvótak a hegyek, a vőgyek, a kisebb, nagyobb folyók, csak még a Tisza állot az Úr zsámolyánál.

- Hát tevéled mit csináljak, szegíny fejeddel? – mondja az Úristen.

- Csak bízd rám, Atyám, - mongya Jézus, - majd eligazítom én!

Avval Jézus elévett egy aranyos ekét, elibe fogott egy szamarat, oszt mondta a Tiszának, hogy mennyen mindenütt után a barázdába. Azután nekivetette az ekét a fődnek, szántotta a folyónak az ágyát. Az pedig mindenütt ment a nyomába szorgalmasan, ahogy megbeszíltik. Hanem szerteszíjjel igen sok cötkíny, kóró, bogáncs vót, amit a szamár nagyon szeretett, meg éhes is vót, egyikhez is hozzákapott, a másokhoz is, nem haladt egyenesen, hanem ide-oda rángatta az ekét. Ezír olyan girbe-gurba, csivirgős-csavargós a Tisza folyása!”

 

 

 

 

 

TIVADARI TISZA-HÍD KÖRNYEZETÉBEN

 

TERVEZETT FOLYÓSZABÁLYOZÁSI MUNKÁK

 

ELŐZETES KÖRNYEZETI TANULMÁNYA

 

 

Közérthető összefoglaló

 

 

 

 

 

 

 

Budapest, 2004. április

 

 

 

TARTALOMJEGYZÉK

 

 

Bevezetés. 3

1.     A környezeti hatásvizsgálat-kötelezettség. 4

2.     A vizsgált tevékenység bemutatása. 5

2.1.       Tereprendezés a tivadari ártéri híd alatti jobbparti hullámtéren, ill. a híd közvetlen környezetében  7

2.2.       A tervezett partbiztosítás és mederkotrás. 11

3.     A környezet jelen állapota. 14

4.     A környezeti hatótényezők és hatásfolyamatok. 18

5.     A környezeti hatások összefoglaló értékelése. 20

6.     Javaslatok. 23

 

 

Bevezetés

Az 1998-2002 közötti időszakban egy viszonylag szárazabb évtized után egymást követték a rendkívüli árvizek, amelyek több szelvényben évente újraírták a maximális vízszintek magasságát. 1998. november és 2001. márciusa között alig 28 hónap alatt négy, egyes paraméterein joggal rendkívülinek minősíthető árhullám vonult le a Tisza völgyében párosulva jelentős belvízi elöntésekkel és a kisvízfolyások rendkívüli árvizeinek sorozatával. 2001 márciusában mikor a jobbparti töltés Tarpa és Tivadar között átszakadt a beregi öblözet szinte minden településéről ki kellett a lakosságot menteni. A sorozatos tiszai árvizek rámutattak arra, hogy árvízvédelmi rendszerünk nem rendelkezik a kor elvárásának elegendő tartalékokkal, miközben az árvízcsúcsok ugrásszerű emelkedése megkérdőjelezi a jelenleg érvényben lévő árvízi biztonságra történő kiépítés mértékét.

 

A probléma megoldására indult meg az a tervezési folyamat, melynek eredménye a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (továbbiakban VTT) elnevezésű program. A VTT első ütemének részét képzik a Tivadari híd környezetében tervezett folyószabályozási munkák. A VTT, mint beavatkozás a Tisza-völgy komplex vízgazdálkodási problémáinak kezelésére irányul, és a vizekkel kapcsolatos fő célja nem csak a víz elvezetése, hanem az egyenletesebben eloszló vízjárás elősegítése is.

 

A tervezés során megvizsgálták a nagyvízi mederben a vízszállító képesség növelését elősegítő művelési ág váltást, és a műszaki beavatkozási lehetőségeket. A legszükségesebb hullámtéri beavatkozásokkal a Tisza hazai hossza mentén változó mintegy 1 m-es vízszintcsökkentés érhető el azon legnagyobb árvizek esetében, mely a jelenlegi statisztikai értékelés szerint évente, egy ezrelékes valószínűséggel fordulhatnak elő. Figyelembe véve a tiszai árvizek viselkedésének sajátosságait, és az árvízvédelmi rendszer adottságait a hullámtéri beavatkozásokat alulról felfelé haladva (első lépésben Déli-országhatár - Kisköre közötti Tisza szakasz) kell megvalósítani. A Kisköre feletti szakaszon döntően a helyi anomáliák (lásd a vizsgált esetet, a tivadari szűkületet) kiküszöbölése a cél. Kisköre alatt pedig alulról felfelé haladva a víz levonulásának gyorsítása a feladat. A VTT I. ütemében a nagyvízi meder vízszállító képességét szolgáló beavatkozások mellett hat tározó megvalósítását is előirányozták.

 

"A környezet védelmének általános szabályairól" szóló, 1995 évi LIII. törvény 67. §-a a kedvezőtlen környezeti hatások megelőzése érdekében "a környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységek megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálat” elvégzését írja elő. A hullámtéren tervezett beavatkozások kiterjedt területen, jelentős tájpotenciál alakító hatásúak, ezzel egyidőben a környezet több elemében kisebb-nagyobb kedvező és kedvezőtlen változásokat indítanak el, így a hatások elemzésének szükségessége tagadhatatlan.

 

Az Előzetes Környezeti Tanulmány, melyet az OKTVF (korábban OVF) megbízásából az ÖKO Környezeti, gazdasági, technológiai, kereskedelmi szolgáltató és fejlesztési Részvénytársaság (1013. Budapest, Attila út 16.) készített a Tivadari híd környezetében tervezett folyószabályozási munkák, azaz a 2004-ben megvalósításra tervezett beavatkozások várható környezeti hatásait tárja fel.

 

A hídkörnyéki vízszállító képesség növelése a tivadari hídnál, azért égetően szükséges, mert a 2001 évi árvíz során a híd alsó éle részlegesen elmerült. Teljes elmerülés esetén a nedvesített kerület hirtelen megnövekedése további, akár deciméteres duzzasztást idézett volna elő, mely katasztrofális következmé-nyekkel járt volna. Ennek hatására további töltésszakadásokkal lehetett volna számolni.

 

A Tivadari híd a 2001-es árvíz során

 

 

1.  A környezeti hatásvizsgálat-kötelezettség

"A környezet védelmének általános szabályairól" szóló, 1995 évi LIII. törvény 67. §-a a kedvezőtlen környezeti hatások megelőzése érdekében "a környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységek megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálat” elvégzését írja elő.

 

A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységeket a törvény végrehajtását szabályozó 20/2001 (II. 14.) Kormányrendelet ("A környezeti hatásvizsgálatról") határozza meg az 1. sz. melléklet ”A” és ”B” fejezetében, a környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek listájában. A folyószabályozás tevékenység a „B” fejezet 136. pontja alatt található: „Folyószabályozás vagy folyócsatornázás 3 fkm-től; kanyarátvágás esetén vagy vízbázis védőövezetén, védett természeti területen, természeti területen, érzékeny természeti területen, vagy ökológiai (zöld) folyosón hosszmegkötés nélkül.” A meghatározások szerint a folyószabályozási tevékenység célja a víztömeg, a mindenkori vízhozam kártétel nélküli levonulásának biztosítása. A VTT alapcélja az árvízi szintek káros hatásainak mérséklése, az árvízi veszélyeztetés csökkentése, tehát gyakorlatilag megegyezik a folyószabályozási céljával. A VTT egésze tehát feltétlen beletartozik e tevékenységi körbe. Mivel pedig a Tivadari szakasz hullámterének rendbetétele az egyik eszköze a VTT-ben megfogalmazott célok elérésének, e tevékenységet, mint a Tisza szabályozásának egyik eszközét tekinthetjük.

 

A tervezett tevékenységre vonatkozó környezeti hatásvizsgálati eljárást és így a hatástanulmány elkészítését több, a megszokottól eltérő vonás jellemzi, mely a tervezett beavatkozások jellemzőiből adódnak. A speciális vonások a következők:

v      A jelen állapot kényszerhelyzetet jelent: ez az állapot sem környezeti, sem társadalmi szempontból nem fogadható el. A beruházás hatására várjuk a megfelelő környezetállapot kialakulását.

v      A beavatkozás tehát elkerülhetetlen igény, azonban nem feledkezhetünk el a célként megjelenő környezeti állapotváltozások mellett megjelenő, és a beavatkozásokkal természetszerűen együttjáró nem kívánatos állapotváltozásokról sem. A környezeti hatásvizsgálat (és a vele párhuzamosan folyó más tervezési munkálatok) alapvető célja ezért, hogy a lehető legkisebb problémával járó megoldások valósulhassanak meg.

v      A Tivadari híd környékén tervezett tevékenységek környezeti hatásai legnagyobb részt az építési fázishoz kötődnek. A működés lényege a célként megjelenő jobb lefolyási viszonyokban jelenik meg. A megváltozott környezetállapotnak tehát a vízlefolyás szempontjából eleve jobbnak kell lennie a jelenleginél.

v      Szintén eltér a megszokott hatásvizsgálati metodikától, hogy a felhagyással nincs értelme foglalkozni, hiszen egyrészt a beavatkozások adta javított állapotra mindig szükség lesz, másrészt a vizsgált tevékenységekhez eleve nem lehet felhagyási lépéseket kötni.

v      A jelen tanulmány keretében vizsgált tevékenységek (főként azért mert az építési fázis átmeneti, igen rövid ideig tartó munkálataihoz kötődnek) olyanok, hogy az elfogadhatóság szinte teljes mértékben természetvédelmi kérdés. Ezt erősíti az a tény, hogy a tervezett beavatkozások a Szatmár-Bereg Tájvédelmi Körzetet érintik. A többi hatótényező és hatásfolyamat nem igényelne környezeti hatásvizsgálatot, csupán az érvényes jogszabályok betartását. Tehát vizsgálat lényege, célja annak elérése, hogy a kötelezően elvégzendő feladat a természetvédelmi érdek legkisebb sérülésével valósulhasson meg.

 

2.  A vizsgált tevékenység bemutatása

A Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése a tervek szerint két ütemben valósul meg. Az I. ütem 2004-2007 közötti időszakot foglalja magában, míg a II. ütem 2007 után kezdődne meg. Az első ütem tervezése és munkálatai is több szakaszban folynának, az első szakaszba azok a beavatkozások kerülnének, melyeket idén, azaz 2004-ben el lehet indítani. A második szakasz munkálataira 2005-2007 között kerülne sor. A Tivadar környéki felső szakaszra vonatkozó 2004. évi és későbbi beavatkozásokat az 1. táblázatban foglaltuk össze.

 

2005-2007 közötti munkálatok nem képezik jelen hatástanulmány tárgyát, mivel még a tervezésük nem áll olyan szinten, hogy ezeket együtt lehessen kezelni a 2004-re tervezett beavatkozásokkal, de az előretekintés és az esetlegesen összegződő hatások megítélése szempontjából szükséges ezeket is felsorolni. (A tervezett beavatkozások együttesét térképen mutatja be 1. sz. ábra.)

 

A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén 2004 évben a Tivadari híd környékén az eredeti, a híd létesítésekor kialakított állapot visszaállítása az elsődleges cél. Az első lépésben a Tivadari híd környezetében tervezett tereprendezési munkák a nagyvízi meder vízszállító képességének javítását eredményezik, oly módon, hogy a lefolyást akadályozó korábbi hordalék-lerakódást távolítják el, valamint a területet fedő növényzet ritkítását irányozzák elő.

 

A következőkben a 2004-ben megvalósításra tervezett beavatkozások műszaki jellemzőit foglaljuk össze röviden.

 

 

A VTT I. ütemében a Tivadari híd környékén tervezett beavatkozások

 

 

 

A VTT I. ütemében a Tivadari híd környékén tervezett beavatkozások

 

Tivadari szakasz (698,15-713,60 fkm) - nagyvízi meder vízszállító képességének javítása

 

2004-es feladat

Jelen vizsgálat tárgya

Későbbi feladat

Hullámtéri vízlevezetést javító műszaki beavatkozások: tereprendezés, hidraulikai folyosók kialakítása

-   Tereprendezés a Tivadari ártéri híd környezetében (705,04 fkm jobb part)

-   Gulács és Szatmárcseke térségében 1-1 árapasztó hidraulikai folyosó kialakítása;

-   Híd feletti üdülőterületen az engedélyezett, ill. az előírt viszonyok visszaállítása;

-   Tereprendezés és partbiztosítás: Tivadari szakasz (698,15-701,50 fkm) jobb part;

-   Új partbiztosítás építése: Tivadari szakasz (710,00-710,65 és 713,42-713,76 fkm) bal part;

-   Tiszanagyfalu-rakamazi Nagy-morotva revitalizáció;

Folyószabályozási beavatkozások, partbiztosítások

-   Meglévő partbiztosítás kiegészítése: Tivadari szakasz (704,8-705,2 fkm) bal part (Kisar)

 

-   Mederkotrás (704,7-705,2 fkm)

Övzátonyokkal kapcsolatos beavatkozások

E szakaszon, ebben az időszakban nincs ilyen terv

-   Tivadari szakasz egésze

 

Árvízvédelmi fővédvonalakkal kapcsolatos beavatkozások: (pl. új árvízvédelmi fővédvonal építése, műtárgy építése az új árvízvédelmi töltésen

E szakaszon, ebben az időszakban nincs ilyen terv

-   Felső-Tisza - Tisza jobb part 9+400-14+150 és 14+150-17+900 fkm

 

Területbiztosítások

E szakaszon, ebben az időszakban nincs ilyen terv

A fentiekhez lehet szükséges

 

2.1.    Tereprendezés a tivadari ártéri híd alatti jobbparti hullámtéren, ill. a híd közvetlen környezetében

A tereprendezés lényege a híd építésekor kialakított terepszintek helyreállítása, a lefolyást akadályozó iszaplerakódások eltávolítása. A tereprendezést indokolja a híd építésekor készült kiviteli tervek szintadatai, mely szerint a híd környezetében építésekor 110,00 mBf szintre került kialakításra a terep. Jelenleg ez a terepszint 110,60-111,60 mBf között változik, tehát átlagosan 1 m vastag iszap rakódott le 30 év alatt a híd környezetében, de főleg alatta.

 

A tervezett tereprendezés első lépése a tivadari hullámtér vízlevezetési viszonyainak javítását célzó munkálatoknak. A következő években rendezni kell e folyószakasz vízszállítását leginkább akadályozó híd feletti üdülőterületet. A rendezés itt a hajdan engedélyezett, az előírásoknak megfelelő viszonyok visszaállítását jelenti. Ezen túlmenően Gulács és Szatmárcseke térségében 1-1 árapasztó hidraulikai folyosó kerülne kialakításra. A medervédelem biztosítására két helyen (Kisarnál és Nagyarnál) partbiztosítás épül, illetve a meglévő partbiztosítás kerül megerősítésre. Ezek a munkálatok 2007. év végéig fejeződnének be, összhangban a VTT első ütemére vonatkozó kormányhatározattal.

 

A választott műszaki beavatkozás kiválasztásánál döntő szerepe volt a környezet védelmének. A tivadari hullámtér rendezését vizsgáló kisminta kísérlet (2003 október-december) során egy, a Tivadart északról kerülő árapasztó folyosó kialakításának lehetőségét is megvizsgálták, mely mintegy 200-300 m szélességben kerülne kiépítésre. Ennek költségigénye a választott megoldások többszöröse (3-3,5 milliárd Ft), megépítése nagyságrendekkel nagyobb környezeti terhelést jelentene, nem is beszélve a terület-igénybevételről.

 

A tervezés során elsődleges szempont volt, hogy csak annyi természetes, természetszerű területet vegyenek igénybe, mely a tervezett cél megvalósításához feltétlenül szükséges. Továbbá, hogy ezeken a területeken belül csak annyi fás növényzet kerüljön kiirtásra, hogy a lefolyási viszonyok javítása mellett megmaradjon a terület tájképi megjelenése. Végezetül az a kialakításra kerülő új növényi borítottság (a tervek szerint összefüggő gyepfelület) új élőhely kialakulását segítse elő.

 

A Tivadari híd környéki tereprendezést 2004. őszén tervezik kivitelezni. Ez azt jelenti, hogy a kiviteli munkák szeptember elején kezdődnek és november közepén befejeződnek. Ez összességében mintegy 80 munkanapot tesz ki. A tervezett mű használatára közvetlenül a tereprendezés befejeztével kerül sor. A tervezett terepfeltöltést tehát a vegetációs idő végén, részben azon kívül kívánják megvalósítani, így a természeti értékek sérülésének a veszélye a legkisebb.

 

A tervezett tereprendezés a Kisar-Tivadar közötti közúti híd tivadari oldalán lévő hullámtéren valósul meg. Keleti határa a hídtól ~30 m-re, nyugati határa a hídtól ~440 m-re van. A közel háromszög alakú terület mintegy 4,8 ha. A tervezett tereprendezés részben állami tulajdonú és vízügyi kezelésű, részben magán tulajdonú területen valósul meg. A tervek szerint a tereprendezés során a település kulturális, ill. idegenforgalmi szempontjából is jelentős parkosításra, szabadtéri színpad létesítésére alkalmas felületet is kialakítanak.

 

Vízzel teli anyagnyerő gödör a tereprendezéssel érintett területen

A tereprendezéssel érintett terület látképe a hídról

 

A tereprendezés során a tervek szerint 14 600 m3 földet kell megmozgatni. Ez a földtömeg a vizsgált területen belül, vagyis helyben kerül kitermelésre, illetve a régi anyagnyerő gödrökben beépítésre. A földmunkán kívül fakitermelés, cserjeirtás is szükséges. A fakitermelés becsült mennyisége 100 m3. A cserjeirtás mennyisége ~4 ha. A fentieken túlmenően számos értékes fa megóvásra kerül. A megmaradó fák kiválasztásában a Hortobágyi Nemzeti Park szakembereit kívánják bevonni. (Lásd 2. és 3. ábra.)

 

A tervezett tereprendezés területei ortofotón bemutatva

 

 

A tervezett tereprendezés lépései a következők:

v      Az elbontandó felületről a humuszt a fás növényzet leirtását követően lehet letermelni. A bontási anyag elhelyezésére szolgáló területéről szintén az irtási munkák befejeztével lehet a humuszt letermelni. A humuszt a terület szélén – az újrahasznosításig – kell deponálni.

v      A tényleges tereprendezés a fenti előkészítő munkák után kezdődhet meg.

v      A tereprendezést követően a felületek finom-rendezése következik, majd erre a felületre kerül a humuszos takaró. A humuszterítés után kerülhet sor a gyepesítésre.

 

A munkák elvégzéséhez az alábbi technológiák és munkagépek vehetők számításba:

v      Földnyesés, földtolás: dózer (1-2 db)

v      Fölszállítás: szkréper (nyesőláda), illetve rövidtávon dózer (1-2 db)

v      Tömörítés: önjáró- vagy vontatott juhláb henger (1 db)

v      Felületrendezés: dózer, szkréper, esetleg széleskanalú hidraulikus kotró (1 db)

v      Locsolás: tartályos locsoló autó. A víz maximális mennyisége: 14600 m3 x 0,05 = 730 m3. Ez maximum 70 tartálykocsit jelent. A napi forgalom nem több 3-4 tartálykocsinál.

 

Tervezett munkák 1 : 1000 léptékben

 

 

 

A tervezett tereprendezéshez közutakat csak a fel-, illetve levonuláskor kell igénybe venni. Ez az olyan építőgépek tréleren történő szállítását jelentik, melyek nem közlekedhetnek tengelyen. Személyszállítás, tekintettel a településen belüli szálláshelyekre nem igényel közúti forgalmat. A kivitelezésben egyidőben ~10 fő dolgozhat. Ezek hetenkénti egyszeri el-, illetve visszautazása jelenti a személyszállítás nagyságrendjét.

 

A tereprendezés után visszamaradó felületek karbantartása gyakorlatilag a gyepfelület ápolásában merül ki, mely évi 2-3 alkalommal történő kaszálást jelent, a felburjánzó cserjék szárzúzóval történő irtása mellett. Ez alkalmanként 1-2 napot vesz igénybe. Az első kaszálásra általában június közepe után, az utolsóra október közepén kerül sor.

 

2.2.    A tervezett partbiztosítás és mederkotrás

Korábbi vizsgálatok rámutattak arra, hogy a mederben lefolyó nagyvizek fő áramlási tere a Tivadari híd környékén a kisari oldalon van. E területen fokozott (erősebb) vízáramlással kell számolni, melyen a tivadari felöli oldalon végzett beavatkozásokkal nem lehet segíteni. Amennyiben a kisari partbiztosítás nem kerül megerősítésre, akkor előbb-utóbb a part elmosódik, sőt ez magával ránthatja az árvízvédelmi töltést, ami árvízi katasztrófával járhat.

 

A tervezett partbiztosítás és mederkotrás teljes terjedelmében állami tulajdonú és vízügyi kezelésű területen valósul meg Kisarnál, a Tisza medrében, annak bal partján. A tervezett munkálatok alsó szelvénye a 704,770 fkm, míg a felső szelvénye a 705,20 fkm szelvény. Ez a szakasz gyakorlatilag egybeesik a 2001-ben megerősített töltés-szakasszal, ahol is a szűk terület miatt vasbeton parapetfalas töltéserősítésre került sor. Ennek az árvízvédelmi műnek, és nem utolsósorban Kisar belterületének védelmére szükséges megerősíteni a meglévő partbiztosítást. A munkák keresztmetszeti jellemzőit mutatja a 4. ábra.

 

A tervezett partbiztosítással érintett kisari partszakasz

 

A tervezett partbiztosításhoz az alábbi munkákat kell elvégezni:

Kőrakat építése TA-TB minőségű vízépítési terméskőből:

4083 m3

Kőhányás építése vegyes robbantott vízépítési terméskőből:

4408 m3

Meglévő kőszórás elbontása:

2405 m3

Mederkotrás:

2831 m3

Régi (felhagyott) hídpilléralap részleges elbontása:

100 m3


 

 

A tervezett kisari partbiztosítás és mederrendezés keresztmetszeti megjelenítése

 

 

Külső anyagnyerőhelyről összesen mintegy 6100 m3 vízépítési terméskövet kell beszállítani, a közbenső, már melglévő átrakó depónia igénybevételével. Ugyanezen depónián keresztül kerül elszállításra a hídpilléralap bontási törmeléke is, melynek befogadója (lerakóhelye) célszerűen a barabási szigetelt hulladéklerakó lehet. (A követ onnan hozzák, tehát jó szervezéssel, mindkét irányban teli autók járhatnak.)

 

Az igénybe venni kívánt kődepónia

 

Az újrahasznosítható (betonacél, acéllemez, stb.) anyag felhasználásra kerülnek. A mederkotrásból kikerülő iszapos, homokos, kavicsos földelegy elhelyezésére a folyó medrén belül lévő mélyedések adnak lehetőséget, ezért ilyen jellegű anyag nem kerül ki a munkaterületről. A munkák elvégzésére ez esetben is 2004. őszét jelölték ki.

 

A technológiai sor a következő:

v             Vízépítési kőanyag beszállítása a barabási kőbányából a közbenső átrakó depóniába.

v             Kotrási munkák megkezdése úszótagra szereplő polipmarkolóval, a kőszórás-bontásból kikerülő kőanyag beépítésével a tervezett kőhányás szelvényébe.

v             Kőanyag átrakása a közbenső depóniából uszályba.

v             Kőanyag felúsztatása és beépítése úszótagra szerelt polipmarkolóval a tervezett partbiztosításba.

v             Mederkotrás úszótagra szerelt polipmarkolóval, a bontott földanyag uszályba rakásával.

v             A bontott földanyag úsztatása és beépítése a meder-mélyületekbe.

v             Régi (felhagyott) hídpillér csonkjának részleges elbontása, a bontási törmelék uszályba rakása és az átrakó depóniához történő úsztatása.

v             A bontási törmelék kirakása és elszállítása a végleges lerakóhelyre.

 

A tervezett partbiztosítási munkálatokat vízről tervezik elvégezni. Ez azt jelenti, hogy mind az építési, mind a bontási munkálatokat úszótagra telepített polipmarkoló végzi. Az átrakó depóniából a kő vízi úton kerül beszállításra a partvédőműbe. Az anyagszállításra uszály kerül igénybevételére. A kőrakat kialakításánál bizonyos mértékű kézi munka elvégzésére van szükség, melyet szak- és betanított munkások végeznek el.

 

A tervezett partbiztosítási munkához közutakat a közbenső átrakó depóniában történő kőbeszállításkor és a csekély létszámú munkás-szállításkor kell igénybe venni. A települési közutak, illetve a töltést keresztező rámpa védelmében legfeljebb 10 tonna teherbírású gépkocsik szállítják a követ várhatóan a barabási bányából az átrakó depóniához. Ez mintegy 1220 fordulót jelent. Naponta 5-6 tehergépkocsi vesz részt a szállításban, 6 gépkocsifordulót teljesítve. Ennek megfelelően 30-40 napon keresztül, napi 30-36, max. 10 tonna teherbírású tehergépkocsi forgalmára kell számítani. Ezen túlmenően napi két alkalommal történik személyszállítás, mely legfeljebb 10 főt jelent.

 

A tervben szereplő partbiztosítás karbantartása gyakorlatilag abból áll, hogy a kövek között megtelepedő és felburjánzó cserjéket időnként el kell távolítani. Ez a gyakorlatban, évenként egyszer történő sarjirtás, esetleg cserjeirtást jelent.

 

3.  A környezet jelen állapota

A környezeti levegő minősége

A Tivadari híd környezete az Alföld felső-tiszavidéki részén, kevéssé szennyezett levegőjű régióban helyezkedik el. A terület átszellőzése jó. A területre ható regionális jellegű jelentős kibocsátó forrás nincs. A lakossági és intézményi területen a fűtés vegyes és gáztüzeléssel történik, a légszennyezés hatás nem jelentős. A Tisza folyó hullámterében kibocsátó pontforrás vagy diffúz forrás, telephelyhez kötött tevékenység nincs. Jelen tanulmány céljaira légszennyezettség mérések nem folytak, mivel a terep- és mederrendezés a levegőminőségre lényeges hatást nem gyakorol.

 

A becsléseink szerint az építési forgalom gépjárművekből eredő kibocsátásoknak - még a kis forgalmú, a kőszállítást lebonyolító közutakon is - csak max. 20 %-os növekedése várható. A tivadari tereprendezésnek, a kisari partbiztosításnak és mederrendezésnek a levegőminőségre későbbiekben nincs hatása. A fenntartási munkák a tervezett munkálatok nélkül is szükségesek.

 

A Tisza északi vízgyűjtőjének egészén a szélsőséges időjárási helyzetek (pl. viharos csapadék, fagyos és hőségnapok stb.) gyakorisága várhatóan növekszik. Mind az éghajlati vízhiány (aszályhajlam), mind a felszíni vízképződés (belvízi és árvízi kockázat) növekedésére számíthatunk. Figyelembe kell venni, hogy az éghajlatváltozás nagy valószínűséggel az eróziós jelenségek fokozódására vezethet. A klímaváltozás e területen továbbnövelheti a kockázatokat (az árvízszinteket és az árvizek gyakoriságát), tehát a beavatkozás szükségességét az általános klímaváltozás előrejelzett hatásai is alátámasztják.

 

Felszíni és felszín alatti vizek

A térség folyóhálózata igen sűrű. Erdélyből a Szamos, a Kraszna, a Túr, a Batár és mellékpatakjaik folynak ide, a Kárpátaljáról a Tisza rengeteg mellékpatakjával, a Borzsava, a Szernye, Latorca ugyancsak sok mellékpatakkal. Minthogy a patakok nagy eséssel jönnek az aránylag mélyen fekvő Alföld-szélre, sok az árvíz, sok a medrét változtató folyó és a mocsaras terület (Sernye-mocsár, Ecsedi láp). A Szamos torkolata feletti Felső-Tiszán három nagyobb árhullám szokott kialakulni: a hóolvadásból származó tavaszi, a májusi és az őszi árhullám. A vízminőség tekintetében egyértelműen megállapítható, hogy a vizsgált tízéves időszakot általában a vízminőség javulása, stagnálása, vagy kismérvű romlása jellemezte minden értékelt szelvényben. A legnagyobb mérvű javulás a coliformszám és klorofill-a vonatkozásában volt kimutatható; teljesen egyértelmű romlást a vízhőmérséklet emelkedése és az oxigénháztartás adatai mutatják.

 

A talajvíz a terület túlnyomó részén 2-3 méter mélyen áll a terepszint alatt. A talajvíz évszakosan jelentős szintingadozást mutat, mert a vízszint a legtöbb helyen a kavicsos rétegek fölötti iszapban, homokban áll. A kavicsrétegek vize kevés oldott anyagot tartalmaz, de a kavicsra települt vastag iszapos-agyagos rétegből a víz sok anyagot tud kioldani.

 

A tervezett beavatkozások elsősorban a felszíni vizek lefolyási viszonyaira hatnak. Ez tulajdonképpen a beavatkozások célja is, azaz az árvizek minél hatékonyabb levezetését. Ennek egyik módja a híd alatti feliszapolódás eltávolítása, a hullámtér egyenetlenségeinek kiküszöbölése, a másik mód a mederben található akadályok, jelen esetben a régi hídpillér eltávolítása. Mindezekkel elérhető, hogy a területen a Tisza lefolyása egyenletesebbé, akadálymentesebbé váljon. E szempontból tehát a környezet állapot javulásával számolhatunk. Ennek feltétele, hogy a felgyorsuló vizek miatt ne növekedjen meg a mederben az erózió. A készülő partbiztosítás ezt segíti elő.

Föld

A talajtakaró teljes egészében öntésanyagokon kialakult, talajvízhatás alatt álló réti és lápi talajokból áll. A legnagyobb területi kiterjedésben (48 %) vályogtól agyagig változó mechanikai összetételű, gyengén vagy erősen savanyú kémhatású, általában 1 %-nál kisebb szervesanyag-tartalmú, a VIII. vagy a IX. talajminőségi kategóriába tartozó, gyenge termékenységű öntéstalajok fordulnak elő.

 

Az építési tevékenység során a talajra a munka- és szállítógépek mozgása hat befolyásolva a talajszerkezetet, illetve az eseteleges olajcsepegések szennyezhetik a talajt. A tereprendezési munkával a tivadari oldal érintett, tehát e hatásfolyamatok ott jelentkezhetnek. A partbiztosításhoz használt ideiglenes kődepónia kialakítása nem jelent új területfoglalást, hiszen ezt (a korábbi fotó tanúsága szerint) a korábbi partvédelmi munkákhoz már kialakították.

 

A hídpillér bontásából származó betontörmelék inert hulladéknak számít, azonban a jogszabályi előírásoknak megfelelően szigeteletlen lerakóban nem helyezhető el. Elhelyezésére véleményünk szerint tökéletesen alkalmas a barabási szigetelt hulladéklerakó, annál is inkább, hiszen a partbiztosításhoz használt kő innen származik. Tehát a szállítás logisztikája is ezt kívánja.

 

Élővilág

A Tivadari híd környéke a tivadari és tarpai hullámtereken belül található. Nagy része szántó és intenzív gyümölcsös, csak néhány helyen találunk extenzív dió- és szilvaültetvényeket. Gyepek a gátak kivételével alig fordulnak elő. A tivadari Tisza-szakasz a Szatmár-Bereg Tájvédelmi Körzet részét képezi, valamint az ökológiai hálózat folyosóit, a Natura 2000 hálózat részeként a hullámtéri tervezett különleges természetmegőrzési és különleges madárvédelmi területeket is érinti.

 

A vizsgált területen természetközeli erdők, az itt potenciálisan meghatározó ligeterdők alig vannak. A ligeterdő-maradványokban invazív fajok tömegét találjuk. Ezenkívül jelentősebb kiterjedésben találunk spontán erdőket a gátakat kísérő kubikgödrökben, amelyekben az idegenhonos fafajok aránya legtöbbször jóval 50% fölötti. Botanikailag összességében jórészt értéktelen terület.

 

A 2004-es beavatkozások területei közül a Tivadari híd melletti jobb parti ártéri területen fűz-nyár ártéri erdők találhatók, melyek viszonylag jó természetességűek. A természetes vízjárású, természetszerű fajkészletű és szerkezetű állomány (idős fákat is tartalmaz), azonban jelentős invázív növényállományokkal tarkított. Közvetlen a gát mentén 50-60 év körüli fehér nyár ültetvény van. Cserjeszintje nagyon dús, főleg a nyarak fiatal egyedei, ill. zöld juhar és veresgyűrűs som alkotja. Természetvédelmi szempontból elsősorban korára való tekintettel értékes annak ellenére, hogy telepített erdőről van szó. Véleményünk szerint az 50-60 éves fák kivágása csak akkor engedhető meg, ha más megoldás nincs és a tereprendezéshez elengedhetetlen. Javasoljuk a Nemzeti Park illetékeseivel példányonként egyeztetni a feltétlen megtartandó, és a kivágandó fákat.

 

Ugyanezen a jobbparti területen a hídtól lejjebb franciaperjés rétek is találhatók, melyek természetessége közepes. A kaszálás, gondozás felhagyása következtében, jellegzetes kísérő fajokban szegény állomány. A gyomok és inváziós fajok borítása azonban még nem jelentős (5-10%). A folyóhoz közelebb eső részén helyenként cserjésedik, elsősorban gyomfajokkal.

A bal parton a 704 fkm melletti fűz-nyár ártéri erdők kiemelkedő értékű, természetes élőhely mozaik. A Kisarhoz közel eső (fehér nyár) állomány korösszetétele változó. 5-30 éves példányok között változik, ill. keverednek is. Elég sok éger is van benne, a két lombkoronaszint megtalálható, rengeteg liánnal. Egyedül a cserjeszintje gyér. Ezt a foltot a balparti munkák nem érinthetik.

 

A magyarországi Felső-Tisza a vízi élővilág szempontjából egyedülállóan jellegzetes folyó-típust képvisel mind gerinces, mind gerinctelen élővilága alapján. A halállomány fennmaradásának alapfeltétele, hogy a főmederben komolyabb beavatkozást ne hajtsanak végre, mivel ez elsősorban az ívóhelyek és az ivadék felnövekedése szempontjából jelentős károkat okozhat. Kiemelkedő ökológiai értéket képviselnek, így mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a tervezett beavatkozások e természeti értékeinket ne károsítsák. A zoológiai értékek mellett a hagyományos tájhasználatokhoz kötődő értékek is kiemelendőek.

 

Ökológiai szempontból tehát bármely beavatkozásnál annak kell a célnak lennie, hogy az élőhely jelleget fenntartsák. Semmilyen olyan beavatkozás nem kívánatos tehát, mely az élőhely egységét, a Tisza élőhelyét kedvezőtlenül érinti. Véleményünk szerint a 2004-re tervezett beavatkozások megoldhatók e feltételek betartásával, és a kivitelezési munkáknál történő odafigyeléssel összességében csak elviselhető kedvezőtlen változást okoznak az itt található élőhelyekben.

 

Művi elemek, települési környezet, örökségvédelmi értékek

-    Demográfia, általános településkörnyezeti jellemzők

Tivadar 243 állandó lakossal, míg 1079 lakossal rendelkezik. Érdekes, hogy a lakónépesség alakulása ellentétesen alakul e falvakban, méghozzá úgy, hogy a nagyobb Kisarból a lakosok 3,31%-a elvándorolt (1999-ről 2001-re), míg Tivadarban 3,07%-os (7 fős) lakosságnövekedés volt tapasztalható. A munkanélküliség tekintetében Kisarban a regisztrált munkanélküliek aránya a munkaképes korú lakossághoz képest mind a térségi aránynál, mind a kistérségi aránynál jobb. Tivadar esetében ismét a lakosság korösszetételéből adódóan már magasabb a munkanélküliség. A tartós munkanélküliség vonatkozásában már mindkét település a térségi 4,02%-os érték felett, de a kistérségi 5,51%-os érték alatt marad (Kisar: 4,27%, Tivadar: 4,62%).

 

A két vizsgált település egyáltalán nincs ellátva közcsatornával. Az egyéni gazdaságok aránya a kistérségben (20,63%) és a két településen (Kisar: 19,18%, Tivadar: 19,30%) is jóval magasabb a térségi átlagnál (13,63%). Ez valószínűleg a mezőgazdasági „beállítottság” miatt adódik.

 

-          Örökségvédelem

 

Tivadar és Kisar között a folyó összeszűkül, méghozzá olymértékben, hogy az itt tervezett beavatkozások - levezető sáv rendezése ligeterdő kialakításával, levezető sáv rendezése az engedélyezett viszonyok helyreállításával, új partbiztosítás építése és partbiztosítás megerősítése – lényegében mindkét település településképi megjelenését, belterületi műemléki értékeik érvényesülését érintik, különösen a két települést összekötő hídról befogható látvány szempontjából.

 

Tivadari református templom

 

Fokozottan igaz ez a balparti Kisar vonatkozásában, amely a hídról – a folyókanyarulatból adódó növényzet, ligetes facsoport hiányában – tökéletesen feltárulkozik, és ahol már eddig is történtek partbiztosítással kapcsolatos megerősítések

 

A helyszíni bejárások tapasztalata szerint a jelenlegi kisméretű, szürke betonelemekből készült partbiztosítás településképi megjelenése zavaró, az egész árvédelmi töltés folyó felöli oldalának burkolt felülete, mint egy nagy „szürke tető” jelenik meg a hídról feltárulkozó településképben. A településkép védelme, javítása érdekében a továbbiakban az ilyen megoldásokat kerülni kell, illetve a későbbiekben a meglévő építményt is módosítani kellene.

 

Szürke betonelemekkel borított kisari látkép

 

A jobbparti Tivadar esetében annyiban más a helyzet, hogy ott a beavatkozások elsősorban - a hídról szintén jól látható – zöldterületbe ágyazott üdülőterületet érintenek, amelyre szintén fokozott figyelmet kell fordítani. Műemléki értékek a tivadari és a kisari református templomok.

 

-    Zaj-rezgés

A tivadari híd beavatkozási körzetében jelenleg jelentősebb rendszeres telepített zajkibocsátó forrás nem található. A területen üzemelő időszakos zajforrások a mezőgazdasági munkagépek, illetve a híd keleti oldalán az üdülőterület tevékenysége, amelyek megítélhető rendszeres zajterhelést nem okoznak. Várhatóan az építési tevékenységhez kapcsolódó lokális hatások rövid ideig és meglehetősen speciális körülmények között hatnak, határérték feletti terhelést számításaink szerint nem jelentenek. A szállításból eredő zajterhelés azonban közelíti a határértéket, így a szállítási forgalom növelése nem megengedhető.

 

Tájvédelem

A tervezési területen lévő hullámtér a Kisar oldali parton lényegesen keskenyebb, mint a Tivadari oldalon. Kisar területén a hullámtér legnagyobb szélessége is csupán 50 m körüli, a híd közelében pedig szinte el is tűnik. Ezzel szemben a Tivadari részen lévő hullámtéri terület 220-250 m szélességű. A töltések koronavonalán díszburkolattal ellátott sétány borítja, a sétány mellett támfal húzódik. A kisari töltésen a hídtól kb. 400 m-es távolságra a díszburkolatot aszfalt kerékpársáv váltja fel. A Tisza mindkét oldalán húzódó töltések kitűnő kilátó-helyként is szolgálnak egyúttal mind a Tisza illetve annak hullámtere irányába, mind a települési területek felé.

 

A víz felőli oldalról szemlélve a töltéseket, sokkal kedvezőtlenebb a látképi hatás. Különösen a kisari töltés vonala hat nyomasztóan a Tisza irányából, mivel azt állékonyságának fokozása érdekében műkő lapokkal fedtek le. A töltések vonala kitakar a települések látványából, „belevág” a települési sziluettbe. (Lásd korábbi fotó.)

 

Kisar település területén a keskeny parti sávot ritkás, idősebb nyárfa és cserje foltok szegélyezik. A folyó Tivadar felé eső hullámterének a hídtól nyugatra eső szakaszát ártéri jellegű erdőfolt fedi. Az erdőfolt jellemzően nyáregyedekből áll, azonban jelentős mennyiségben találhatóak benne – mind a lombkorona szintben mind a cserje szintben – agresszív gyomfajok egyedei (bodza, zöldjuhar, akác). A területen lévő erősen ruderális jellegű társulás zárt, rajta szinte lehetetlen áthatolni. Vélhetően a töltés építési munkákhoz a helyszínen történt földkitermelés miatt, a terület erősen bolygatott felszínű, számos kisebb-nagyobb kubikgödör található rajta.

 

 

4.  A környezeti hatótényezők és hatásfolyamatok

Környezetvédelmi szempontból elfogadható célrendszer

Az állapotjellemzők és az SKV alapján a VTT-vel kapcsolatban a következő, az értékelést meghatározó alapvetések fogalmazhatók meg:

Ř       A víz a tervezési terület nagy részén nem egy a sok természeti és termelési tényező közül, hanem a természet és a gazdálkodás szempontjából a meghatározó tényező.

Ř       A természeti rendszer felborulását természeti csapások sorozataként (árvíz, aszály, belvíz, szikesedés, éghajlati szélsőségek) érzékeljük. Holott csak arról van szó, hogy a természet leigázására irányuló környezeti beavatkozásaink figyelmen kívül hagyták annak rendszerműködését.

Ř       A fentiek alapján a VTT, mint beavatkozás a Tisza-völgy komplex vízgazdálkodási problémáinak kezelésére kell, hogy irányuljon, és a vizekkel kapcsolatos fő céljának az egyenletesebb vízjárás megteremtése, a Tisza felsőbb szakaszán felesleges vizek visszatartása kell legyen.

Ř       A természeti rendszerek egészséges működésének biztosítása irányába történő elmozdulástól lehet csak tartós kedvező eredményeket várni. A természetes folyamatokba belesimuló megoldások mindig jobbak, mint az ezzel ellentétesek.

Ř       A beavatkozásoknak a helyi lakosság számára kedvező változásokat kell eredményeznie, annál is inkább mert a hatásterület jó részén a gazdálkodásnak szerkezetváltozásra van szüksége. A természeti tőke növelésén keresztül gazdagítani kell az érintett térségeket.

Ř       A beavatkozásokat a környezeti, természeti és örökségi értékek megtartásával, azok veszélyeztetése nélkül kell megoldani, sőt ki kell használni a mélyártéren a vizes élőhelyek helyreállításának lehetőségét.

 

Kiemelendő hatótényezők

A környezeti hatásvizsgálatok első lépéseként a tervezett tevékenységeket miden esetben hatótényezőkre bontjuk és meghatározzuk a hatótényezőkből kiinduló potenciális hatásfolyamatokat. A következőkben a hullámtér rendezésére vonatkozó potenciális hatásfolyamat-ábrát mutatunk be. A kiemelendő hatótényezők véleményünk szerint a következők:

v      Területfoglalás (elsősorban a gátak áthelyezése esetén a hullámtér növekedése)

v      Anyagnyerőhelyek létesítése (gátak emeléséhez, új nyomvonalak kialakításához)

v      Műszaki létesítmények (pl. nyári gátak) bontási és építési munkálatai (hagyományos szennyezések és a terepalakulatok változása)

v      Meder- és partfal rendezés

v      Tereprendezési munkák (pl. árapasztó hidraulikai folyosók létesítésekor)

v      Növényzet irtása, újak telepítése

v      Terület- és tájszerkezet átalakulása

 

Az árvízi tározás várható hatásfolyamatai

 

 

5.  A környezeti hatások összefoglaló értékelése

A környezeti hatások komplex értékelésnél két szempontot érdemes figyelembe venni. Egyrészt a környezeti elemekre és rendszerekre vonatkozó egyes hatásfolyamatok minősítését, másrészt azt, hogy az emberek hogyan élhetik meg a tervezett tevékenység környezeti hatásait. A hatásfolyamatok értékelését a hatásfolyamat-ábra szerint, környezeti elemek/rendszerek bontásban, az ott bemutatott hatótényezők sorrendjében végezzük el. A minősítésnél igyekeztünk az általunk korábbi munkáknál már bevált minősítési kategória rendszert alkalmazni, mely 5 negatív és két pozitív hatást leíró kategóriát tartalmaz.(Lásd 3. sz. táblázat.)

 

A táblázatból látható, hogy szinte minden minősítési kategória előfordul, a legszélsőségesebbek azonban csak elvétve. Megszüntető hatást csak a növényirtás következtében becsültünk, értékteremtő hatást viszont nem találtunk. A minősítések nagyobb része három kategóriában található meg, a semleges, az elviselhető és a javító változások vannak túlsúlyban. Összességében a táblázatból az is látható, hogy nem találtunk a tervezett tevékenységet kizáró környezeti változást.

 

A kedvezőtlen minősítések közül kiemelendő:

v      A tereprendezés és a növényzet gyérítése óhatatlanul az egyedek, sőt populációk pusztulásával jár. Mivel a munkálatok védett területet érintenek, erre a hatásfolyamatra kiemelt figyelmet kell fordítani. A kivitelezés során történő odafigyeléssel, az idősebb hazai nyarak megóvásával az élővilág egészének számottevő károsodása nélkül megoldhatók az árvízveszély csökkentésére szolgáló kötelező feladatok.

v      A mederrendezés és partbiztosítás elvben szintén jelentős élővilág károsodást okozhatna. Jelen esetben azonban új folyószakaszokat nem érintenek a kiépítések, így számottevő változást nem becsülhetünk.

v      A porterhelés kedvezőtlen hatását a munkaterület nedvesítésével elfogadható mértékűvé lehet tenni.

v      A 4126. számú út tivadari szakaszán a lakóépületek előtti megítélési pontokon a zajterhelés meghaladja a határértékeket, célszerűbb kisebb napi fordulószámmal végezni a szállításokat.

 

Ugyanakkor számos hatásfolyamat végén javító hatást becsültünk. Ezek mértéke eltérő, de általában viszonylag csekély mértékű, hiszen a 2004-ben végzett tevékenységek volumene is viszonylag kicsi. A javulás elsősorban az árvízi veszélyeztetés csökkentéséhez (lásd pl. a tereprendezés, vagy régi híd pillér eltávolításának hatását a lefolyásra, vagy a partbiztosítás erősítését az erózió elleni védelemre), másodsorban a rendezett, zöldfelület kialakításához kötődnek. Az is megállapítható, hogy a kedvezőtlen minősítésű változások jórészt kisebb területrészekre és többségében rövidebb időszakokra terjednek ki, mint a kedvező hatások, amelyek tartósak, és a szomszédos két települést, de akár a szomszédos két árvízi öblözetet is elérhetik.

 

A tervezett tevékenység környezeti következményeit a térségében élők különböző módon fogják átélni. Az építéssel együttjáró kedvezőtlen környezeti következményeket (por, zaj, zavarás, építőmunkások megjelenése stb.) gyakorlatilag csak Tivadar és Kisar lakói fogják „elszenvedni”. Várhatóan a legkedvezőtlenebb és leginkább zavaró a nehézgépjárművek tevékenysége lesz.

 

 

3. táblázat              Összefoglaló értékelés

 

Érintett elem,

rendszer

 

Hatótényező

Hatás időtartama

Hatás kiterjedése

Érintett hatásviselők a hatásterületen

Minősítés

Megjegyzés

Levegő

1.

Tereprendezés, meder-kotrás és partbiztosítás

-          porterhelés

-          kipufogógázok

-          szállítás

 

 

egyszeri, átmeneti rövid idejű

 

lokális (por: átl. szélsebességnél 340 m-es körzet

más szennyezők: 50-60 m-es körzet

talajok

növényzet

munkaterület mellett élők

tájhasználatok

elviselhető

elviselhető-terhelő

elviselhető-terhelő

 

semleges

Rövid ideig tartó, kismértékű többletterhelés. Az előírt építési technológia betartásával (pl. szélirány, szélsebesség függvényében a munkaterületet nedvesítése, locsolása) nem okoz számottevő környezeti problémát. Szállításnál a többletterhelés max. 20 %.

2.

Fenntartási munkák

egyszeri, átmeneti

rövid idejű

lokális

minden hatásviselő

semleges

Csak a beavatkozások miatti többletterhelést kellene figyelembe venni. Itt azonban ezek nélkül is szükséges a fenntartási munkákat végezni.

3.

Növényzet irtása, gyérítése, telepítése

tartós

tározó teljes területe + közvetlen környezete

élővilág, környéken élők

semleges

A gyérített terület kiterjedése, a növényállomány jellegé-nek megtartása miatt várhatóan nem lesznek érzékelhető változások. (Erdőtelepítés a Tisza völgyben a kedve-zőtlen időjárásváltozási forgató-könyveket – lásd mele-gedés, szárazodás - figyelembe véve is szükséges).

Felszíni és felszín alatti

vizek

4.

Tereprendezés

tartós

lokális, az érintett folyószakasz 

felszíni, felszín alatti vizek

javító

 

A beavatkozás célja a felszíni víz lefolyásának felgyorsítása, így az árvízveszély csökkentése. Ebben a 2004-es munkák csak minimális eredményt hoznak, de a következő évek jelentősebb eredményű munkáinak előfeltételét jelentik.

5.

Mederkotrás, partbiztosítás, régi hídpillér elbontása

tartós

lokális, az érintett folyószakasz

felszíni vizek

 

vízi élővilág

használatok

min.: semleges

lefolyás: javító

elviselhető

semleges

Lefolyási viszonyoknál lásd az előző pontot!

A tervezett munkák várhatóan nem fogják számottevően megváltoztatni sem az áramlóvízi jellegű planktonikus élőlénytársulásokat, sem a gerinces és gerinctelen élő-világ összetételét és létfeltételeit.

Föld

6.

Ideiglenes területfoglalás

átmeneti

közbenső kődepónia területén

talaj

semleges

A kődepóniát korábban is erre a célra használták. Nem jelent tehát új hatást.

7.

Tereprendezés

tartós

Tivadari híd alatti 4 ha-os terület

talaj

elviselhető

Elsősorban az egyenetlenségek megszüntetése, a kubikgödrök feltöltése, a feliszapolódott területek lenyesése a cél.

8.

Mederkotrás, partbiztosítás

tartós

lokális, a munkákkal érintett terület

meder

felszíni víz

vízi élővilág

elviselhető

javító

elviselhető

Korábban már érintett területrészen történik.

A felszíni vizek biztonságosabb levezetése, a vízerózió csökkentése javítja az árvízi biztonságot.

9.

Régi hídpillér elbontása

tartós

lokális, a régi pillér közvetlen környezete

meder

felszíni víz

semleges

javító

A korábbi akadály megszűnése kedvező a vízáramlás szempontjából

10.

Hulladék keletkezés

tartós

lokális, az elhelyezés területe

föld

semleges

Amennyiben megfelelően kialakított hulladéklerakóba kerül a bontott hídpillér anyaga. javaslatunk a Barabási lerakó.


3. táblázat folyt.

Érintett elem,

rendszer

 

Hatótényező

Hatás időtartama

Hatás kiterjedése

Érintett hatásviselők a hatásterületen

Minősítés

Megjegyzés

Élővilág-ökoszisz-témák

11.

Tereprendezés, növényzet irtása, gyérítése

tartós

Tivadari híd alatti 4 ha-os terület (ennek csak egy részén kerül sor növényirtásra)

vízparti élővilág

egyedek, populációk megszüntető, élővilág egésze elviselhető

A TK-t érintő területen a fakivágást, pontosabban a megőrzendő fákat a Nemzeti Park illetékeseivel javasolt egyeztetni. A tereprendezési munkák területét minél kisebb mozaikokra kell visszaszorítani az idős hazai nyarak védelme érdekében.

12.

Növénytelepítése

tartós

Tivadari híd alatti 4 ha-os terület tereprendezett részei

vízparti élővilág

 

elviselhető-semleges

 

Amennyiben a poetnciális vegetációba illő fajok kerülnek előtérbe.

 

13.

Mederkotrás, partbiztosítás

tartós

érintett terület és az alatta lévő folyószakasz

vízi élővilág

elviselhető

(egyedek, populációk megszüntető)

A munkák a vízi élővilág zavarásával járnak, de várhatóan nem okoznak számottevő változásokat a kialakult élőközösségekben. Új szakaszt ugyanis nem érintenek, csak ahol már ilyen partbiztosítási munkák korábban is voltak.

14.

Rendszeres fenntartás

tartós

Tivadari híd alatti terület

települési környezet

javító

Települési környezetben a zöldterület jellegű fenntartás jelenthet előnyt.

Művi elemek – Telepü-lési környezet

15.

Meder- és hullámtér rendezés

tartós

tartós

Tivadari híd alatti terület és annak közvetlen környezet

települési környezet

munkák környe-zetében élők

javító

 

elviselhető

A települési környezet minősége az árvízbiztonság növekedése és a kialakuló új zöldterület miatt javul.

Zajterhelési határérték túllépés – figyelembe véve a töltés zajcsillapító hatását – csak a szállítás esetében várható. A szállításból eredő zajterhelés csökkentéséhez a szállítási forgalom átszervezése lenne szükséges.

18.

Partbiztosítás

Táj

17.

Tereprendezés és partbiztosítás

tartós

a munkálatok és azok néhány száz méteres környezet

tájpotenciál

tájkép

javító

semleges

Törekedni kell a meglévő növényzet védelmére, illetve a regenerációját elő kell segíteni.

 

 

A kedvezőtlen következmények azonban műszaki, technológiai eszközökkel, valamint a domborzat adottságait, a töltések csillapító, árnyékoló hatását figyelembe véve oly mértékig csökkenthetők, hogy határértéket meghaladó hatásokkal nem kell számolnunk. Ráadásul ez csak rövid ideig, mintegy 2-2,5 hónapig tartó többletterhelést okoz. Ugyanakkor a 2004-ben tervezett munkák - a későbbi munkák előfeltételeként – olyan változásokat alapoznak meg, melyek a Tivadari híd szűkületében jelentős árvízveszély csökkentést eredményeznek hosszabb távon. A tivadari oldalon kezdeményezett zöldterületi létesítmények pedig nemcsak a két településen élőknek, hanem az itt üdülőknek is kedvezőbb környezetet teremtenek meg. Ezek kialakításával és folyamatos fenntartásával a területen korábban jelentkező, mind természetvédelmi, mind árvízvédelmi szempontból kedvezőtlen folyamatok (pl. a cserjék, gyomok elburjánzása) megelőzhetők.

 

Összességében tehát a tervezett tevékenység megvalósítható úgy, hogy az a környéken élők nyugalmát csak kevéssé zavarja, és eredményeként csökkenjen az árvízi veszélyeztetés.

 

6.  Javaslatok

A kedvezőtlen hatások csökkentésére vonatkozó javaslatainkat környezeti elemek szerint adjuk meg:

Levegő

v      A lakóterületek közelsége miatt, a porszennyezés elviselhető mértékűvé csökkentése, azaz a határérték feletti szennyezés megelőzésére érdekében a száraz időszakban a szélsebesség és szélirány függvényében nedvesíteni kell a munkaterületet.

v      A várható (és a teljes Tisza völgyben is jelentkező) kedvezőtlen éghajlatváltozást, és ennek következtében fokozódó eróziós jelenségeket megfelelő tájszerkezet kialakításával, elsősorban erdősítéssel lehet enyhíteni. Ezt minden a Tisza völgyben végzendő tevékenységnél figyelembe kell venni. Tehát az idős fák védelmét klimatológiai szempontok is indokolják.

Víz

v      Az árvízi veszély továbbnövekedése egyedül hazai lépésekkel teljes mértékben nem kezelhető. Indokolt ezért kezdeményezni a vízgyűjtő hegyvidéki területeinek fokozottabb erdővédelmét és az erdősítést.

v      A tereprendezéssel érintett területeken az eróziót gyepesítéssel kell megelőzni, majd későbbiekben rendszeres fenntartással minimálisra csökkenteni.

v      A Tivadari szűkületben az árvízi veszélyhelyzet csökkentését csak az üdülőterület rendezésével, az előírásoknak megfelelő átalakításával lehet kiteljesíteni. Ezeket a feladatokat a VTT. I. ütemének második szakaszában feltétlenül el kell végezni.

Föld

v      Építési munkák során törekedni kell a haváriák okozta talaj- ill. vízszennyezések elkerülésére. Az előforduló esetleges talajszennyezéseket meg kell szüntetni, a környezeti károkat el kell hárítani.

v      A hídpillér bontásából származó hulladékok a jogszabályi előírásoknak megfelelően szigetelt lerakóban kell elhelyezni. Erre alkalmas pl. a barabási szigetelt hulladéklerakó, annál is inkább, hiszen a partbiztosításhoz használt kő innen származik. Tehát a szállítás szervezése is e lerakó igénybevételét kívánja.

 

Élővilág

v      Az 50-60 éves, hazai nyárfák kivágása csak akkor engedhető meg, ha más megoldás nincs, és a tereprendezéshez elengedhetetlen. Javasoljuk a Nemzeti Park illetékeseivel példányonként egyeztetni a maradó és a kivágandó fákat. A feltöltéseknél a maradó idős fák túltöltését el kell kerülni, mert ez károsodásukhoz, pusztulásukhoz vezethet.

v      A 704 fkm-nél található vegyes lombkoronaszintű fehérnyaras állományt a partbiztosítási munkák során meg kell kímélni.

v      A Tisza e szakaszán található élőlény-együttes és a folyó medre mentén található élőhelyek egyaránt kiemelkedő ökológiai értéket képviselnek, így mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a tervezett beavatkozások e természeti értékeinket ne károsítsák, az élőhely jelleget fenntartsák. Olyan beavatkozások természetvédelmi szempontból nem kívánatosak, melyek az élőhely egységét, a Tisza szaporodó- és élőhelyét kedvezőtlenül érinti. Véleményünk szerint a 2004-re tervezett beavatkozások megoldhatók e feltételek betartásával.

v      A vízi gerinces (hal) állomány fennmaradásának alapfeltétele, hogy a főmederben komolyabb beavatkozást ne hajtsanak végre, mivel ez elsősorban az ivóhelyek és az ivadék felnövekedése szempontjából jelenős károkat okozhat. A tervezés és a munkálatok kivitelezése során folyamatos monitorozással elejét lehet venni a problémáknak.

v      Növénytelepítésnél a tájba, a potenciális vegetációba illő fajok telepítését kell előnyben részesíteni. A fásított és gyepesített területeken a rendszeres fenntartás elengedhetetlen, különben gyomosodnak, invazív fajok elterjedésének adnak helyet, és így a kedvező hatásuk ellenkezőjére fordulhat.

Művi elemek – települési környezet

v      A szállítási tevékenység tervekben jelzett forgalmi értékei a zajterhelési határérték túllépésének veszélyét mutatják, ezért a forgalom a kivitelezés során nem növelhető tovább, a 4126. számú úton célszerűbb kisebb napi fordulószámmal végezni a szállításokat. A tereprendezési munkákhoz szükséges vízszállítást is célszerűbb lenne helyi ideiglenes felszíni vízkivétellel biztosítani.

v      A nehézgépjármű forgalom növekedése a közút és megközelítési útvonalak mellett, a legközelebb fekvő házaknál a rezgések növekedését okozhatja. Az utak nagyobb nehéz járművek forgalmi terhelésével szembeni ellenálló-képesség vizsgálatát a rezgésviszonyok részletes feltárását a kiviteli tervezéshez kapcsolódóan el kell végezni.

Táj

v      A meglévő növényzet védelmére táji szempontok szerint is törekedni kell, illetve a regenerációjukat elő kell segíteni.

v      A tervezett kőrakásos partbiztosítás a vízpart megközelíthetőségét nehezíti mind a víz, mind a part felől. Tájhasználati szempontból javasolható, hogy a vízpart megközelíthetőségét is javítsák e munkával párhuzamosan.

v      A tivadari oldalon javasoljuk, hogy a terület rendezésekor a közjóléti funkció erősítésére is sor kerüljön. Ennek érdekében szükségesnek látjuk, hogy a kb. 10 ha-os terület egészén az agresszív gyomfajok irtására sor kerüljön. Javasoljuk továbbá az erdő területére zöldfelületrendezési terv elkészítését is. A terv a töltés oldala mentén kialakítandó szabadtéri színpad koncepciójának kibővítését is tartalmazhatná. Ennek keretében a hullámtéri erdőterületen sétálóutak, és közhasználatú gyepes rekreációs területek rendszerének kialakítását lenne szükséges végiggondolni.

 

 

Az előzetes környezeti tanulmány teljes szövege megtekinthető a Közép Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség honlapján: www.kotikvf.kvvm.hu

 

Közép Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség

 ÖKO Rt.           2004. április