Az előzetes környezeti tanulmány teljes szövege megtekinthető a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség honlapján: www.kotiktvf.kvvm.hu

 

(Csak a hatósági eljáráshoz használható! Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (OKTVF) tulajdona!

A közölt adatok, kiértékelések jogszabályok által védettek, hatósági, szakhatósági munka segítése mellett a tájékoztatást szolgálják.

Az adatok más dokumentumban, tervben történő felhasználása a tervezők, és adatbirtokosok engedélyével történhet.)

 

 

 

 

Nagyrévi nyári gát részleges elbontásának

ELŐZETES KÖRNYEZETI TANULMÁNYA

 

KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ

 

 

Budapest, 2004. október

 

Msz: 123/03

 

Készítette az ÖKO Rt. részéről:          Dr. Tombácz Endre, Gaál László, Horváth János,

László Tibor, Magyar Emőke, Mátyás László

 

a VIZITERV Kft., a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem bevonásával

 

 

 

A tanulmány összeállításához felhasználtuk

a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése Stratégiai Környezeti Vizsgálathoz készült anyagokat,

ill. a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése programban eddig készült környezeti tanulmányokat

és más munkákat

 

 

 

 

Budapest, 2004. október

 

 

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés  1

1. A tervezett tevékenység. 2

2.     A tervezett tevékenység környezeti hatásai 4

2.1.       A hatótényezők, hatásfolyamatok, a becsült hatásterület 4

2.2.       A beavatkozással érintett terület 4

2.3.       A hatásfolyamatok leírása, minősítése. 7

3.     Összefoglaló értékelés. 11

4.     Javaslatok-feltételek. 14

 

 

Bevezetés

Az 1998-2002 közötti időszakban egy viszonylag szárazabb évtized után egymást követték a rendkívüli árvizek, amelyek több szelvényben évente újraírták a maximális vízszintek magasságát. 1998. november és 2001. márciusa között alig 28 hónap alatt négy, egyes jellemzőiben joggal rendkívülinek minősíthető árhullám vonult le a Tisza völgyében. A magas tiszai árvizek jelentős belvízi elöntésekkel és a kisvízfolyások rendkívüli árvizeinek sorozatával párosultak. 2001 márciusában mikor a jobbparti töltés Tarpa és Tivadar között átszakadt, a beregi öblözet szinte minden településéről ki kellett a lakosságot menteni. A sorozatos tiszai árvizek rámutattak arra, hogy árvízvédelmi rendszerünk nem rendelkezik a kor elvárásának megfelelő tartalékokkal, miközben az árvízcsúcsok ugrásszerű emelkedése megkérdőjelezi a jelenleg érvényben lévő árvízi biztonságra történő kiépítés mértékét. A probléma megoldására indult meg az a tervezési folyamat, melynek eredménye a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (továbbiakban VTT) elnevezésű program, melynek megvalósítását a Vásárhelyi törvényben erősítettek meg.

 

A természeti rendszer felborulását, a meteorológiai viszonyok megváltozását természeti csapások sorozataként (árvíz, aszály, belvíz, szikesedés, éghajlati szélsőségek) érzékeljük, holott csak arról van szó, hogy a természet leigázására irányuló beavatkozásaink figyelmen kívül hagyták a folyó rendszerműködését. A fentiek alapján a VTT, mint beavatkozás a Tisza-völgy komplex vízgazdálkodási problémáinak kezelésére kell, hogy irányuljon, és a vizekkel kapcsolatos fő célja nem a víz elvezetése, hanem az egyenletesebben eloszló vízjárás elősegítése kell legyen.

 

A „Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése” című dokumentum - az eredeti célkitűzések szerint - a Tisza-völgy árvízvédelmi biztonságának megteremtését szolgálta. A tervezés előrehaladtával az eredeti cél mellett olyan új törekvések jelentek meg, hogy a fejlesztések járuljanak hozzá egyúttal a Tisza-mente komplex fejlesztésének igényeinek megvalósításához. Legalább is olyan mértékben, hogy a tervezett beruházások vegyék figyelembe a térség természetvédelmi, tájgazdálkodási törekvéseit is. Ezt a törekvést jól jelzik a VTT céljai:

Ø       Fő célkitűzés: az árvízvédelem tervezése és működtetése a természeti rendszerek fejlesztésével és megőrzésével összehangoltan történjen. Tisza völgy árvízvédelmének fejlesztését előirányzó munka célja az emberek és javak védelme az árvizekkel szemben, miközben a Tisza, mellékfolyói és árterületeik ökológiai fejlesztése is megvalósul. A VTT-nek mindemellett a tiszai Alföld tekintetében új lehetőségeket kell biztosítania a vidékfejlesztés számára.

Ø       Árvízvédelmi cél: a Tisza mentén az érvényes mértékadó árvízszinthez képest 1,0 m-rel magasabban levonuló jégmentes árvíz szintje legalább 1,0 m-rel csökkenjen, vagyis a mértékadó árvízszinteknél magasabb vízszintek kialakulása a Tiszán ne jöjjön létre. Az 1 m-rel magasabban levonuló árvízszint a tiszai viszonyok között hozzávetőlegesen megfelel a korábbi vízjárásból becsülhető, átlagosan 1000 éves visszatérési idejű vízszintnek. A beavatkozások egyik lényeges eleme a tiszai hullámtér érdességének csökkentése, azaz a rajta található művi elemek és a jelentősen elburjánzott növényzet felszámolása.

 

Az előzetes környezeti tanulmány tárgyát képező beavatkozás, azaz a nagyrévi nyári gát részleges elbontása is a hullámtér érdességének csökkentését szolgálja. Erre a beavatkozásra a tervek szerint a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése I. ütemében, azaz a 2004-2007 közötti időszakban, annak is az első szakaszában kerülne sor.

 

"A környezet védelmének általános szabályairól" szóló, 1995 évi LIII. törvény 67. §-a a kedvezőtlen környezeti hatások megelőzése érdekében "a környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységek megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálat” elvégzését írja elő. Mivel a nyári gát elbontása az érdességmentesítést szolgálja, így e tevékenységet a Tisza szabályozásának egyik - bár környezeti hatásait tekintve nem túl jelentős - eszközének tekinthetjük. (Jelen esetben felmerül az is, hogy a nyári gát bontása egy meglévő létesítmény felhagyási tevékenysége, mely önmagában történő hatásvizsgálati kötelezése megkérdőjelezhető.)

 

A nagyrévi nyári gát részleges elbontásának előzetes környezeti tanulmányát az OKTVF megbízásából az ÖKO Környezeti, Gazdasági, Technológiai, Kereskedelmi Szolgáltató és Fejlesztési Részvénytársaság (1013. Budapest, Attila út 16.) készítette el a VIZITERV Rt., a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszéke, mint alvállalkozók bevonásával.

 

1. A tervezett tevékenység

A tervezett műszaki beavatkozás a nagyvízi meder vízszállító képességének javítását szolgálja. A választott műszaki beavatkozás kiválasztásánál döntő szerepe volt annak az általános - a természetvédelmi szervezetek által megfogalmazott - igénynek, hogy a lefolyási viszonyok javítását a hullámtér bővítésével, érdességének csökkentésével érjék el. A fentieken túlmenően a földmozgatás (töltésbontás, földanyag elhelyezése) során cél, hogy a lehető legkevesebb természetkárosítás valósuljon meg. A nyári gát részleges elbontásának helyszínét a címlapon szereplő légifotó (1. sz. ábra) mutatja.

 

A nagyrévi nyári gát a Tisza 283,510-290,620 fkm szelvénye között helyezkedik el a balparti hullámtéren, 6910 m hosszban követve a folyópartot. A nagyrévi nyári gát töltését 1951-től építették, azonban csak 1965-ben kapott vízjogi engedélyt. A meglévő nyári gát jelenleg átlag 4 m koronaszélességű, 1:2-es rézsűhajlással, 83,5-85,2 mBf között változó koronaszinttel. A nyári gát ma már jelentősen elhanyagolt állapotú, ezért vízjogi engedélye visszavonásra került.

 

 

A tervezett tevékenység előkészítő munkái során a töltésbontás területét érintő, a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban szükséges szakhatósági egyeztetést 2004. 04. 19-án tartották. Ezen kívül a tervezés során számos alkalommal egyeztettek a KÖTI-KÖVIZIG, a Hortobágyi Nemzeti Park, és más szervezetek, köztük civil szervezetek szakembereivel.

 

A nagyrévi nyári gát csak részlegesen kerül visszabontásra, tekintettel arra, hogy a hullámtéri lefolyási viszonyokat csak a matematikai modellkísérletekkel meghatározott sávban javítja. Részleges elbontást a 0+100-1+700 (nagyrévi kanyar déli oldala) és az 5+250-6+700 km szelvények (nagyrévi kanyar északi oldala) között terveztek. A nyári gát bontásból kikerülő földanyagot a nagyrévi magaspart megerősítésére szándékozik az illetékes önkormányzat felhasználni. Erről külön terv készült, a Keviterv-Aqua Kft. gondozásában.

 

A nyári gát bontása vízszintes értelemben a meglévő nyomvonalat követi. A visszabontási szintek az alábbiak: 0+100-1+700 km között 83,00 mBf, az 5+250-6+700 km között 84,00 mBf. Ez mindkét esetben az jelenti, hogy a nyári gát a környező területek szintjéig teljesen visszabontásra kerül. A bontás után megmaradó felületet gyepesíteni kell. A nyári gát bontása során csak csekély mértékű humusz kitermelésére számíthatunk, ezért a cserjeirtás során keletkező darálék bekeverésével biztosítható a fedőréteg humusztartalma.

 

A munkát az ilyen típusú tereprendezési munkálatoknak megfelelő munkagépekkel és technológiai sorrendben végzik el, azaz:

-         A munkálatokat a felületek előkészítésével kell kezdeni, mely cserjeirtást és fakivágást jelent. Ekkor kell elvégezni a földelhelyezés terület-előkészítését is.

-         Ezek után kerülhet sor a bontásra, szállításra és beépítésre.

-         A durva földmunkát követően a felületeket rendezni kell, majd a humuszt vissza kell teríteni. A magágy kialakítása után kerülhet sor a gyepesítésre.

-         A kivitelezés legutolsó fázisa a földszállítási útvonalak jókarba helyezése, mely kedvezőtlen időjárási körülmények esetén változó mennyiségű földmunkával járhat.

-         Járulékos munkák elvégzése.

 

A fenti építési technológia csak az elmúlt évek - nagytömegű földművek kivitelezésére vonatkozó - tapasztalatain alapul, a tervezési folyamatban nem szabható meg a nyílt közbeszerzési pályázaton indulni kívánó kivitelezők felé, hogy milyen technológiát alkalmazzanak. Egyedül a műszaki tartalom és az elérendő minőség írható elő. Az építés időtartamát pedig a beruházó rendelkezésére álló pénzeszközök mértéke határozza meg. Egy dolog biztos, hogy március 15. és július 15. között irtási munka nem végezhető (költési időszak), valamint november 15. és március 15. között földmunka csak külön engedéllyel végezhető (fagyszünet). Ennek megfelelően lehet meghatározni az egyes munkafázisok időpontját.

 

Főbb munka- és anyagmennyiségek a következők:

-           Irtási munkák

Ø       Cserjeirtás 0-4 cm törzsátmérő között a fás és lombos anyag ledarálásával, a humuszos fedőrétegbe történő bekeverésével, valamint a terület gaztalanító kaszálása   ~13,5 ha

Ø       Erősebb cserje irtása, illetve fakivágás 4-40 cm törzsátmérő között, a helybenmaradó faanyag ledarálásával, majd a humuszos fedőrétegbe történő bekeverésével   ~250 m³

Ø       Fakivágás 40-80 cm törzsátmérő között, a helybenmaradó faanyag ledarálásával, majd a humuszos fedőrétegbe történő bekeverésével   ~100 m³

 

-           Bontási munkák, földmunkák

Ø       Gyökerekkel átszőtt nyári gát-test bontása és a nyári gát mentén, az ideiglenesen igénybevett munkaterületen a visszaépítésig tárolva   ~13500 m³

Ø       Beépítésre alkalmas nyári gát-test bontása és elszállítása a beépítés helyére, beleértve az elhelyezési helyen történő beépítést is   ~49800 m³

Ø       Bontás után visszamaradó felület tereprendezése és gyepesítése a nyári gátról letolt anyag felhasználásával, a nagyobb gyökérzetek eltávolításával   ~67610 m²

 

A munkákkal ideiglenes érintett összterület 14,7 ha. E felületek karbantartása gyakorlatilag a gyepfelület ápolásában merül ki, mely évi 2-3 alkalommal történő kaszálást jelent, a felburjánzó cserjék szárzúzóval történő irtása mellett. Az első kaszálásra általában június közepe után, az utolsóra október közepén kerül sor.

 

2.         A tervezett tevékenység környezeti hatásai

2.1.      A hatótényezők, hatásfolyamatok, a becsült hatásterület

A hatástanulmány készítésekor első lépéseként a tervezett tevékenységet hatótényezőkre bontottuk és meghatároztuk a hatótényezőkből kiinduló potenciális hatásfolyamatokat, valamint becsültük a lehetséges hatásterületet. Ezek bemutatására két ábrát készítettünk. (Lásd 2. és 3. sz. ábrák.)

 

A nyári gát bontásnál a tereprendezés, és az ezekhez kapcsolódó növényirtás és -telepítés a legfontosabb hatótényező. E mellett a tevékenység megvalósulása utáni helyzet, a nyári gát hiánya, azaz az elöntések gyakoriságának megnövekedése jelentős hatótényező, mely a hullámtér térszerkezetét befolyásolja. Haváriás környezetterhelés csak a bontás rövid időszakában jelentkezhet, így volumenében és kiterjedésében nem lehet meghatározó. (Lásd pl. munkagépek mozgása során olajfolyás.) Így ezt a hatásfolyamat-ábrán sem tüntettük fel. A hatásfolyamat-ábra még így is több olyan lehetséges hatást tüntet fel, mely felmerül ugyan, de a munka során kiderült, hogy nagyon alacsony intenzitással. A felmerülő lényeges környezeti problémák a területhasználatokhoz, a természet megőrzéséhez, védelméhez kapcsolódnak, esetünkben a hatások szokásos komplexitásával nem kell számolni.

 

Vizsgálandó területnek összességében a teljes, a nyári gát által eddig mentesített területet (nyári gát és magaspart között), a magaspart erősítés területeit, valamint a szállítások által érintett területet nevezhetjük, melyet a kedvező hatások miatt kibővíthetjük Nagyrév település egészével, valamint a Tisza lejjebbi árterületi szakaszaival. (Lásd 3. sz. ábrát.)

 

2.2.      A beavatkozással érintett terület

A tervezett beavatkozások Nagyrév közigazgatási területén belül a nagyrévi Tisza kanyar északi és déli szakaszait érintik. A nagyrévi nyári gát szakasz a Tisza teljes kanyarulatát végigköveti a folyóparttól általában 50-100 m-es távolságban. A nyári gát és a Tisza közötti ártéri terület a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része.

 

2. ábra  A nagyrévi nyári gát részleges elbontásának várható hatásfolyamatai

 

 

 

3. ábra    A beavatkozás becsült hatásterülete

 

A nyári gát és az első rendű árvízvédelmi vonal, azaz a nagyrévi magaspart között változatos tájhasználat alakult ki. A partmenti területek nagyobb része az északi és nyugati oldalon erdősítettek, elsősorban kultúrerdők, telepített nyarasok találhatók itt. Nagyrévtől a kompig vezető út mellett egy részen szőlőültetvény is található. Nagyobb összefüggő szántóföldi növénytermesztéssel a nagyrévi Tisza-kanyaron belül a terület déli, délkeleti részén találkozunk. A szántóterületek egy része mélyebb fekvésű (ezek mint tartalék anyaglerakó helyek is számításba vehetők.)

 

 

Nagyrév település maga a magaspart mögött a Tisza-kanyar délkeleti csücskében található. A tervek szerint a nyári gátakból kikerülő földtömeget a magaspart megerősítésére szándékoznak felhasználni. A település mögötti, a magaspart alatti részen viszonylag szép, elsősorban honos nyarakból álló erdőállomány alakult ki, itt a földlerakásnál a faállomány megőrzését feltétlen szem előtt kell tartani.

 

 

2.3.      A hatásfolyamatok leírása, minősítése

- Klimatikus hatások

A beavatkozásnak közvetlen módon nincs hatása a mikro- és mezoklímára. A többszöri elöntéssel érintett hullámtéren kialakuló új élőhelyek, illetve a tájhasználat váltás, az ártéri gazdálkodás irányába történő elmozdulás (pl. a szántó helyett a folyamatosan növényzettel borított terület) a mikroklíma szempontjából kedvezőbb helyzetet jelent a mostaninál.

 

- Légszennyezés

A nyári gát bontásának környezete az ország nem szennyezett levegőjű régiójában fekszik.

 

A porkibocsátás határértéke – az elvégzett szabvány szerinti számítás alapján – a még jellemző 3,0 m/sec szélsebesség esetén 500 m után teljesül. Az építési terület körül Nagyrév településnél a 4-5 m szintkülönbségű magasparton közvetlenül az uralkodó szélirányban már a település lakóházai helyezkednek el. A légszennyező hatás ekkor közvetlenül lakott területet érint. Ezért a település mellett a földmunkákat 1 m/sec-nál nagyobb szélsebességek esetén csak a felület nedvesítésével javasoljuk végezni. Így a légszennyezés hatása elviselhetővé tehető.

 

A szállítójárművel por és kipufogó gáz terhelése ezen belül marad, várhatóan nem éri el a 100 m-es hatásterületet. A szállítások közlekedési eredetű légszennyezése kisebb, mint 20 %-os növekedést okoz, az építés 30 napot meg nem haladó időtartamára.

 

- Felszíni és felszín alatti vizek

A tervezett tevékenységgel érintett nagyrévi Tisza kanyarulat a 9. számú belvízvédelmi szakasz 65/b öblözetében található. Az öblözetben a talajvíz mélysége 2-4 méter között, a nagyrévi kanyarban ennél magasabban található. Mennyisége nem jelentős. Kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, de esetenként a nátriumos típus is megjelenik. A keménység 15-25 nk^o-ot is eléri. Az átlagosan 60 mg/l-es szulfáttartalom a települések körzetében a 300 mg/l-t is meghaladja. A rétegvíz mennyisége 1-1,5 l/s km² körül van, a kutak vízhozamának átlaga megközelíti a 200 l/p-et. A nagyobb mélységű fúrásokból számos bővízű kút táplálkozik. A kedvező geotermikus gradius miatt sok a magas hőfokú hévíz.

 

A felszíni és felszín alatti vizeket érő hatások, hatásfolyamat a töltés elbontása után az addig nyári gáttal védett területek gyakoribb elöntéséből fog adódni. Jelenleg - a nyári gátak védelme eredményeként - áltagosan 2 évente következik be az öblözet elöntése. A nyári gátak elbontása után várhatóan évente akár kétszer is lehet árvízi elöntés. A gyakoriság tehát mintegy négyszeresére nő, azaz a nyári gát léte az elöntések majd háromnegyedétől megvédte a területet. Az árhullámok jellemzően az április-májusi időszakban jelennek meg, és a terület 2-5 hét időszakig érintett az elöntéssel. (Ez az eddigi művelési módok alapos átgondolását teszi szükségessé.)

 

Az ártér tekintetében azonban épp ez a gyakoriság a normális állapot. Ezt a helyzetet a nyári gátak részleges elbontása helyreállítja, megkönnyítve ezzel az árvizek lefolyását. Az egyes hullámtéri beavatkozások árvízcsökkentő hatását egyenként nem lehet becsülni. A Szolnok és Csongrád közötti szakaszon a hullámtéri beavatkozások vízszintcsökkentő hatása a mértékadó árvízszintet 1 m-rel meghaladó árhullám érkezése esetén 50-60 centiméterre becsülhető.

 

A felszíni és felszín alatti vízrendszer egésze tekintetében a tervezett beavatkozás számottevő változással nem jár, a hatás semleges-elviselhető. Az árvízi levezetés szempontjából – minimális – de javító hatást várunk, mely igazán a teljes szakasz beavatkozásait elvégezve válik érzékelhetővé. Vízminőségi változások a tervezett beavatkozás következtében nem várhatók, a hatás itt semleges.

 

- A földet és a talajt érő környezeti hatások

Az öblözet talajadottságai elég változóak. A jó vízvezető képességű homok, vályog talajtól a rossz vízelvezető képességű szikes talajig minden előfordul. A rossz vízvezető képességű talajok vizsgált nagyrévi területrészen is előfordulnak. Belvíz-veszélyeztetettség érintett részterületünkön közepesnek mondható.

 

Bontási munkálatok 14,7 ha területen történnek meg. Ez a terület felszabadul és amennyiben megfelelő módon kerül rekultiválásra (a tervekben előírt humuszterítés, növényi anyag bedolgozás) akkor talajként újrahasznosítható lesz. Lesznek a munkák során átmenetileg igénybe vett, ún. felvonulási területek is, ezeket a munkák befejeztével eredeti állapotában kell a hasznosításnak visszaadni. A bontási tevékenység, amennyiben a vonatkozó jogszabályok betartásra kerülnek (humusz leszedés, humuszanyagok megfelelő tárolása, szerves anyagok bedolgozása a rekultiváció során, stb.) nem okoz talajminőségbeli problémát.

 

A bontás során kikerülő földanyag elhelyezéhez szükséges területigény jelenleg nem ismert, de az már most látható, hogy a magaspart megerősítésre igénybe vett területek kiterjedése alatta marad a gát elbontási munkái után átadható területnek. Funkcionálisan a földanyag elhelyezés jelen esetben kedvező eredményt érhet el, hiszen a település biztonságát növeli. Így hatását javítónak minősítjük.

 

A talajok minőségét az elöntések gyakoriságának változása is befolyásolhatja. A négyszeres gyakoriságnak megfelelően pl. megváltozik a lerakott hordalék mennyisége. A hordalék lerakás (ennek összetétele, minősége) a hullámtéren normál esetben nem okozhat problémát. Sőt tulajdonképpen kedvező is lehet a szervesanyag ellátás terén. Gond akkor jelentkezhet, ha a Tiszán levonuló árvíz valamilyen haváriás szennyezettséggel is terhelt. A talajra gyakorolt hatás általában semleges, haváriás vízszennyezés esetén akár terhelő is lehet. Ez a hatás elsősorban a szántóföldi növénytermesztés szempontjából okoz gondot, korlátozó tényezőt. Ez is arra hívja fel a figyelmet, hogy az árterületen a területhasználat átstruktúrálása elengedhetetlen.

 

A nagyrévi nyári gát bontása során a szokásos építkezési munkáknál fajlagosan jóval kisebb mennyiségben keletkeznek hulladékok. A hulladékok keletkezéséből és kezeléséből származó környezeti kockázatok elfogadható mértékűek. A hatás a vonatkozó jogszabályok betartása esetében semleges.

 

- Élővilág, ökoszisztémák

A térség flórája alapján a Közép-Tiszavidék az Alföld flóravidékének tiszántúli flórajárásához (Crisicum) tartozik, annak mintegy középső része. A Tiszát maradvány ligeterdők kísérik. Leggyakoribb a fűz-nyár liget (Salicetum albae fragilis), de a magas ártéren kis kiterjedésben kőris-tölgy ligeteket (Fraxino pannonicae-Ulmetum) is találunk. A Tisza faunájában több pontusi-pontokaspi elem ismeretes.

 

A vizsgált térség jelentős természetvédelmi területe a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet. A védett terület kiterjedése 7670 hektár, melyből fokozattan védett 833 hektár. A védettség kezdete 1978. A védelem a Közép-Tisza folyómenti közvetlen területeire, elsősorban ártéri ligeterdeire, nedves rétjeire terjed ki. A nyári gát bontása a védett területtel közvetlen szomszédos területrészeken fog megtörténni.

 

Az eddig elvégzett, a nyári gátra vonatkozó élőhely vizsgálatok azonban a visszabontásnak akadályát nem találták. A gátakon jelenleg található, kiemelendő értéket nem képviselő élőhely a bontás következtében megsemmisül, a hatás tehát megszüntető. Az ártéri élőközösségek egészét (amennyiben a gát és a part közötti ligeterdők érintése a munkálatokkal elkerülhető) csak elviselhető hatások érik. Az erdőállományok tekintetében azonban terhelő hatásokra is számítani lehet.

 

- Művi elemek, települési környezet

A település belterületének közvetlen határát érintik a tervezett beavatkozások, mert a település 4,5 m-el magasabban húzódó magasparton lévő határa mellett 20 m-el végzik a lerakás műveleteit és erre merőlegesen keleti irányban történik a nyári gát legközelebbi szakaszának bontása. A magaspart szegélyétől 50 m-re helyezkednek el a lakóépületek védendő felületei. A terhelő hatás közvetett módon pedig csak a munkahelyi forgalomhoz kapcsolódó hatásokon keresztül érvényesül. A védendő lakóépületek utcafrontja a település belterületén áthaladó közúttól 15-18 m-re helyezkedik el.

 

A munkagépek, mint zajforráshoz tartozó 65 dB-es számított izobár a munkaterület körüli 120 m-es körzetben biztosítható. Védendő épületfront azonban már 55 m-es távolságban is elhelyezkedik a Tópart utca 2-10. számok alatt elhelyezkedő lakóházaknál és az Árpád utca 36. alatt lévő általános iskola esetében. Ezeken a megítélési ponton a teljes tervezett géplánc közeli működtetésénél a 65 dB zajterhelési határérték nem teljesíthető, a becsült érték 71,9 dB, a határérték túllépés jelentős lenne 6,9 dB. A lakóterület 120 m-es környezetében munkaszervezési változtatással, csökkentett mértékű gépegység számmal dolgozva (2 dömper, 1 dózer, 1 tömörítő, 1 szkréper, L_WA=113,5 dB) a 65 dB zajterhelési határérték már 53 m távolságban is teljesíthető.

 

A tervezett tevékenység Nagyrév település közvetlen, mintegy 100-120 m-es környezetében tehát csak korlátozások bevezetésével végezhető. Csökkentett mértékű gépegység alkalmazásával azonban elérhető, hogy a tervezett beavatkozás, rövid, max. 1 hónapos idején se legyenek károsító, határértéket meghaladó terhelések. A hatások mértéke így várhatóan mindenütt elviselhető lesz.

 

A közlekedésből adódó zajterhelések számításaink szerint határérték alatt maradnak, elviselhető hatásokat okoznak. (A magas nehézgépjármű forgalom inkább kellemetlenséget, zavaró hatást jelent a településen élők számára.)

 

- Táj

Nagyrév településhez tartozó hullámtér területe 564,1 ha, melynek majd fele erdő, harmada pedig szántó. A területek több mint felét magántulajdonosok birtokolják, ötöde a Magyar állam, több mint 15 % TSz, 5 % pedig önkormányzat tulajdona.

 

A nyári gátak elbontása elvben tájképi változással is együttjár, hiszen egy művi elem elbontásra, megszüntetésre kerül. Az elég kis keresztszelvényű nyári gát többségében olyan területfelhasználású területeken halad (erdő), melyek a képből a művi elemet kitakarják, az csak a közvetlen közelből látható. Így a tájképi hatás a területek többségén semleges, a nyitott szántókkal, gyepekkel borított részeken az átlátás újbóli megnyitása miatt javító lesz.

 

Elvben tájszerkezeti változást okozna a kikerülő földanyag lerakása is. Jelen esetben azonban egy már meglévő, természetes eredetű partvonal mellé kerülne lerakásra, annak megerősítése céljából. Ez szerkezeti változással nem jár együtt, tehát a hatás semleges. Ugyanakkor itt kell kiemelnünk, hogy településkörnyezeti szempontból a magaspart megerősítése mindenképpen kedvező az árvíz-veszélyeztetettség csökkentése miatt, a hatás tehát javítónak minősül. 

 

A hullámtéri területhasználatok szerkezetében az elöntések gyakoriságának növekedése feltétlen változásokat okoz majd. A változás természetesen minden területhasználati módot érint, de nem mindegyiknél azonos előjellel. Az árvízi elöntés (amennyiben a felszíni víz területen történő tartózkodási ideje nem túlságosan hosszú) az itt található erdőkben, gyepekben komolyabb károsodásokat nem fog okozni. Jelenleg ezek a területhasznosítási módok több mint felét teszik ki a nagyrévi hullámtérnek. Véleményünk szerint az erdő és gyep művelés szempontjából a gyakoribb elöntés (annak számától, tartósságától , a vízminőségtől függően) az elviselhető – javító minősítő kategóriák között fog mozogni. Valószínűleg az ilyen típusú gazdálkodást nem, vagy csak igen kismértékben zavarja.

 

A hullámtér területének mintegy harmadát ma szántóföldi hasznosítás foglalja el. Ezeken a területeken is az eltérő szántóföldi művelés függvényében eltérnek a várható hatások. Mint azt a 7.6.4. fejezetben leírtuk a leginkább az őszi vetéseket érheti súlyos kár egy-egy tél végi, tavaszi áradás esetén, mely akár teljes pusztulást is okozhat. Az évelő növények esetén a károk mértéke növényfajonként (és a vízborítottság tartóssága függvényében) változhat. Néhány napos vízborítottság elviselése elképzelhető, de ha a két hetet meghaladja az elöntés (ami itt várható), ezek a növények sem bírják ki. Tavaszi vetéseknél a kora tavaszi vízelöntés elvben csak azzal okoz kárt, hogy a vetést késlelteti (szélsőséges esetben lehetetlenné teszi). Ezt elvben rövid tenyészidejű fajták alkalmazásával lehet valamelyest ellensúlyozni.

 

Látható tehát, hogy a gyakoribb vízelöntés leginkább a szántóterületeket fogja érinteni. Ezeken komoly használati korlátozást jelent a változó környezeti állapot. Ellensúlyozásra lehetőség van (pl. más, rövid tenyészidejű, vagy levél és szártermés céljából termesztett növények alkalmazása), de ez csak megfelelő támogatási rendszerek egyidejű alkalmazásával jelenthet megfelelő megélhetést az itt élőknek. Más hasznosítási módokban (vadászat, szőlőültetvény) csak kismértékű zavarással számolunk.

 

A tájhasználati problémáknál azonban feltétlenül látni kell, hogy a jelenlegi előírások a hullámtéri gazdálkodók kockázatainak enyhítését nem teszik lehetővé. Ugyanakkor ezek a jogszabályok és az EU-s elvárások is azt a vonalat erősítik, mely szerint (általában is, de) a hullámtereken a szántóföldi növénytermesztést vissza kell szorítani. Tehát a VTT előkészítése keretében javasolt hullámtéri szerkezet váltást a következetesen végig kell vinni, amihez a háttér (pl. támogatás, oktatás, felvásárlási biztosítékok, stb.) feltételeket is meg kell teremteni. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program céljai csak így teljesülhetnek ki.

 

3. Összefoglaló értékelés

A környezeti hatások komplex értékelésnél két szempontot érdemes figyelembe venni. Egyrészt a környezeti elemekre és rendszerekre vonatkozó egyes hatásfolyamatok minősítését, másrészt azt, hogy az emberek hogyan élhetik meg a tervezett tevékenység környezeti hatásait.

 

A környezeti elemekben és rendszerekben beálló változásokat a könnyebb áttekinthetőség kedvéért táblázatos formában foglaltuk össze. A táblázat minősítés oszlopában:

            a) megjelölés a minősítési kategóriát

            b) a hatás várható intenzitását,

            c) időbeli lefolyását jellemzi.

 

Összefoglaló értékelő táblázat

 

 

A táblázatból látható, hogy a megszüntető hatás csak magára a töltésre, mint művi elemre (és az ezen jelenleg található élővilágra) vonatkozik. A hatások többsége a legenyhébb kategóriákba, azaz a semleges (nem érzékelhető), illetve az elviselhető (észrevehető, érzékelhető, de számottevő, a végső hatásviselőkig gyűrűző hatással nem jár) kategóriába sorolt. Ez a zajhatások tekintetében csak akkor igaz, ha Nagyrév belterületétől 100-120 m-en belül csökkentett méretű gépláncot alkalmaznak.

 

A táblázatban ugyanakkor számos javító hatás is található. Ez nemcsak a tervezett tevékenység közvetlen célját jelentő árvízcsökkentési célra áll fenn, hanem a másodlagosan jelentkező és a település számára nagy jelentőségű magaspart erősítés miatti nagyobb árvízbiztonságra is.

 

Hogyan is élheti át a tervezett tevékenységet a környék lakossága? Nagyrév lakossága a bontási és a földanyag elhelyezési tevékenységet rövid ideig tartó kellemetlenségként, zavarásként fogja érzékelni. Ugyanakkor számukra meggyőző lehet, hogy a magaspart megerősítésével nagyobb árvízi biztonság alakul ki, amiért a munkálatok kellemetlenségeit érdemes elviselni.

 

Egy valószínűleg szűkebb, de meghatározó lakossági réteg szempontjából a mezőgazdasági területhasználatok korlátozódása jelenti a fő problémát. Ez egy valós kezelendő kérdés, ami szerencsére nem a környezet- és természetvédelem hatókörébe tartozik, tehát a döntést nem befolyásolja. Az intenzív technikák háttérbe szorulása az ártéren környezeti szempontból, amúgy is kedvező. Ettől függetlenül fel kell hívnia figyelmet, hogy a települések népességmegtartó erejének megmaradását VTT-nek is szolgálnia kell, tehát a teljes döntési folyamatban már ezt a kérdést is megfelelő súllyal kell kezelni.

 

 

4. Javaslatok-feltételek

A kedvezőtlen hatások csökkentésére vonatkozó javaslatainkat környezeti elemek szerint adjuk meg:

 

Levegő

Ø       Azon területrészeken ahol a tevékenység 500 m-nél jobban megközelíti a lakóterületeket - a határérték feletti porszennyezés megelőzésére - a száraz időszakban a szélsebesség és szélirány függvényében nedvesíteni kell a munkaterületet. Ezt az elvárást a munkaleírás során rögzíteni kell a munkát elvégző cégek felé.

 

Víz

Ø       Az árvízvédelem szempontjából a javító hatások csak a teljes szakaszon tervezett összes munka elvégzésével, a hullámtér érdességmentesítésével tudnak megnyilvánulni. Ezért a tervezett munkákat következetesen el kell végezni. (Kiemelkedő jelentőségű a hullámtérből az invazív fajok, főként a gyalogakác és más nagytermetű gyomnövények eltávolítása.)

 

Föld

Ø       A bontás után a területeket – a jogszabályoknak megfelelően – az eredeti, ill. ahhoz közeli állapotban kell visszaadni a hasznosításnak.

Ø       A kikerülő földanyagot a lehető legnagyobb mértékben a magaspart erősítésére kell felhasználni.

Ø       A bontás és beépítés során a talajminőség védelemre vonatkozó jogszabályokat be kell tartani, így a talajminőségi és mennyiségi problémák elkerülhetők.

Ø       A bontási és kikerülő földanyag elhelyezés munkálatai során a hulladéklehelyezésre vonatkozó jogszabályok betartásával a közvetlen talajszennyezés elkerülhető.

Ø       A hullámtér későbbi felhasználásánál (új fajta területhasznosítási módok, művelési módok) kiemelt figyelmet kell fordítani a környezetbarát alkalmazásokra.

 

Élővilág

Ø       A tervezett tevékenység a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzettel közvetlen szomszédos területen végzik. A nyári gát és a Tisza partja közötti védett területet mindennemű beavatkozással el kell kerülni, az ártéri ligeteket kiemelt figyelemmel kell megóvni.

Ø       A település közelében található ártéri nyaras erdőfoltban a fákat lehetőség szerint meg kell kímélni a kivágástól.

Ø       Erdő igénybevétele esetén a vonatkozó jogszabályi előírások betartása elengedhetetlen.

 

Települési környezet

Ø       Nagyrév település 100-120 m-es környezetében csak korlátozások bevezetésével végezhető a munka a zajterhelés miatt. (Csökkentett mértékű gépegység alkalmazásával elérhető, hogy ne legyenek határértéket meghaladó terhelések.)

 

Táj

Ø       A tájkép és tájszerkezet védelme érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a tevékenységgel érintett területek rekultiválására, és hasznosításba történő visszaadására.

Ø       Javasolható a szántóterületek visszaszorítása más hasznosítási módok kialakításával, vagy legalább a közvetlen emberi fogyasztásra szolgáló termékek termesztésének elhagyása.

 

 

Nagyrévi nyári gát részleges elbontásának ELŐZETES KÖRNYEZETI TANULMÁNYA – közérthető összefoglaló

 

(Csak a hatósági eljáráshoz használható! Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (OKTVF) tulajdona!

A közölt adatok, kiértékelések jogszabályok által védettek, hatósági, szakhatósági munka segítése mellett a tájékoztatást szolgálják.

Az adatok más dokumentumban, tervben történő felhasználása a tervezők, és adatbirtokosok engedélyével történhet.)

 

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

ÖKO Rt.           2004. október

 

Az előzetes környezeti tanulmány teljes szövege megtekinthető a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség honlapján: www.kotiktvf.kvvm.hu